A korábban állami tulajdonú MÁV Vagon Vasúti Jármű Gyártó és Javító Kft. többségi részét Hernádi Zsolthoz köthető cégcsoport vásárolta meg. A privatizáció óta a vállalat jelentősen növelte árbevételét és adózott eredményét. Azonban az osztalékfizetésről eltérő vélemény alakult ki a többségi magán- és a kisebbségi állami tulajdonos között, ami bizonytalanná tette a kifizetéseket.
A Magyar Vagon Vasúti Jármű Gyártó és Javító Kft. az éves pénzügyi beszámolóját augusztus 19-én adta le, jelentős késéssel a májusi határidőhöz képest. A vállalat árbevétele 57 milliárdról 73 milliárd forintra, adózott eredménye pedig 5 milliárdról 5,7 milliárd forintra nőtt. A késedelem oka a Magyar Vagon szerint a felügyelőbizottság elnöki tisztségének betöltetlensége volt, mivel a MÁV nem jelölt új elnököt.
A többségi tulajdonos, a Magyar Vagon Projekt Kft. megszavazta 2,4 milliárd forint osztalék kifizetését, amit a kisebbségi tulajdonos MÁV Személyszállítási Zrt. nem támogatott. Az osztalékfizetést azonban az ugyanaznap megtartott felügyelőbizottsági ülés egyhangúlag elutasította, a várható finanszírozási igényekre hivatkozva. A cégnek jelentős tőkebefektetésre van szüksége tíz InterCity-személykocsi gyártásához a MÁV Személyszállítási Zrt. számára, valamint húsz további kocsihoz egy szlovén vasúti vállalat részére.
A Magyar Vagontól érkezett válasz szerint az osztalék kifizetése a cég likviditási helyzetétől függ. Amennyiben további megrendeléseket kap a vállalat, nemcsak osztalékot nem fizet, hanem további tőkepótlásra is szükség lehet a tulajdonosoktól. Tavaly már történt egy hatmilliárd forintos tőkeemelés az InterCity-projektek miatt. A cég hangsúlyozta, hogy a 2,4 milliárd forintos osztalékot az 5,7 milliárd forintos adózott eredmény terhére úgy határozták meg, hogy azt a bankok is jóváhagyták.
Az előző kormányzati időszak egyik jellemzője volt egy új, „nemzeti tőkének” nevezett magyar tőkés réteg létrehozása. Ennek során gyakran külföldi tulajdonban lévő vagyonelemeket vásároltak meg, vagy állami tulajdonú vállalatokat privatizáltak a kormányhoz közel álló üzleti körök számára. A MÁV legjobb járműjavító telephelyeit összefogó szolnoki központú MÁV Vagon Vasúti Jármű Gyártó és Javító Kft. privatizációja is ebbe a kategóriába tartozott.
A céget a nyilvánosság kizárásával értékesítették a Magyar Vagon nevű cégcsoportnak, amelynek tulajdonosi szálai Hernádi Zsolthoz, a Mol vezérigazgatójához vezetnek. Az állam a MÁV-on keresztül nem egészen 25 százalékos részesedést tartott meg a vállalatban, amely azóta Magyar Vagon Vasúti Jármű Gyártó és Javító Kft. néven működik. A MÁV éves beszámolója alapján az értékesítési ár 8,4 milliárd forint volt.
A 2024. áprilisi vásárlás után az új tulajdonos már részesedett a később megszavazott, összesen 2,8 milliárd forintos osztalékból, amelyből 2,14 milliárd forint jutott a Magyar Vagon-csoportra. A tulajdonosok nevében érkezett válasz szerint a magánszemélyek soha nem vettek fel osztalékot a cégből, minden nyereséget a cégcsoporton belül tartottak.
A privatizáció óta a vállalat nyereségessége jelentősen megugrott. Állami tulajdonban a cég körülbelül egymilliárd forint profitot termelt évente, míg a tulajdonosváltás után ez az összeg ötmilliárd forint fölé emelkedett. Ennek következtében a profitráta is többszörösére nőtt, a 2023-as két százalékról a járműiparban jónak számító 8-9 százalékra.
A vállalat szerint az eredményesség javulásában kulcsszerepet játszott az iparágban elismert, nemzetközi tapasztalattal rendelkező menedzsment. A VagonTomorrow projekt keretében bevezetett intézkedések, mint a lean folyamatszervezés, logisztikai racionalizálás, munkaidőkeret bevezetése és műszaki fejlesztések, hozzájárultak a sikerhez. Az Opten céginformációs szolgáltató becslése szerint a Magyar Vagon Vasúti Kft. értéke 24-33 milliárd forint között mozog.
Ez a becslés, még ha nagyságrendi is, arra utal, hogy a vélhetően 8,4 milliárd forintos vételár mellett Hernádi Zsolt és a Magyar Vagon rendkívül kedvező üzletet köthetett. A cégértéket tovább növeli a MÁV járműveinek karbantartása mellett a harminc új személykocsi gyártására vonatkozó megrendelés. A tulajdonosok állítják, hogy a privatizációs tranzakció piaci feltételekkel és értékelések szerint történt, és készen állnak az esetleges vizsgálatokra.
Felmerül a kérdés, hogy az állam és a MÁV számára mi lenne előnyösebb: ha a szolnoki és a többi üzem ismét állami tulajdonba kerülne, vagy ha piaci többségi tulajdonban maradna. A Dunakeszi Járműjavító esete, amely szintén Magyar Vagon néven ismert, de eltérő tulajdonosi szerkezetű volt, figyelmeztető példaként szolgál. Annak csődje után 34 milliárd forintjába került az adófizetőknek, hogy az üzem a MÁV-hoz kerüljön, és a beszállítókat kártalanítsák.
Az ilyen jellegű járműjavító kapacitások nélkülözhetetlenek a magyar vasút mindennapi működéséhez, és egy átmeneti leállás is jelentős járműhiányt okozhat. Az Osztrák Szövetségi Vasutak (ÖBB) és számos más régiós vasútvállalat is jelentős részben saját tulajdonú vállalatokkal oldja meg a karbantartást, bár egyre inkább együttműködnek piaci cégekkel is. Az állami kisebbségi tulajdonosi pozíció kezelése az új kormány számára kihívást jelenthet az előző rendszertől örökölt helyzetekben.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása