Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elnöke a közelmúltban egy videóüzenetben fejtette ki álláspontját az MNB alapítványai körüli vitás kérdésekről. Kijelentette, hogy a jegybank által az alapítványokba helyezett pénz mindvégig megőrizte közpénz jellegét, és hangsúlyozta, hogy teljes mértékben nyitott a témában indított vizsgálatokra. A volt jegybankelnök ezzel egy régóta húzódó diskurzusba kapcsolódott be, amely a jegybanki vagyon felhasználásának átláthatóságát érinti.
A volt jegybankelnök "Aranykor EP. 1" című YouTube-videójában részletesen kifejtette, hogy a Magyar Nemzeti Bank az alapítványaiba közpénzt helyezett el, és ez a vagyon soha nem vesztette el közpénz jellegét. Matolcsy György szerint ebből adódóan az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) nemcsak lehetősége, hanem kötelessége is, hogy alaposan átvilágítsa ezeket az összegeket. Kijelentette, hogy a maga részéről teljes mértékben elébe áll minden ilyen vizsgálatnak, ezzel is demonstrálva nyitottságát és együttműködési szándékát.
Matolcsy György határozottan cáfolta, hogy valaha is azt mondta volna, miszerint az alapítványi vagyon elveszíthette a közpénz jellegét. Elmondása szerint ez a téves értelmezés két forrásból eredhet: egyrészt az MNB alapítványait képviselő egyik jogász helytelen érveléséből, másrészt egy korábbi törvényjavaslatból, amely végül nem lépett hatályba. Ehelyett egy olyan jogszabály született, amely egyértelműen kimondja, hogy a jegybanki alapítványok pénze közpénz maradt, és az ÁSZ feladata annak ellenőrzése.
A volt MNB-elnök a kérdést alapvetően közgazdasági, nem pedig jogi természetűnek tekinti, és részletesen kifejtette a jegybankban lévő közpénz és a költségvetésben lévő közpénz közötti különbséget. Hangsúlyozta, hogy bár mindkettő közpénz, a jegybank pénzt teremt, és forrásai nem az adóforintokból származnak. Ezzel szemben a költségvetés döntően az adókból és szükség esetén felvett hitelekből gazdálkodik. A jegybank bevételeinek jelentős része bankműveletekből, mint például deviza adásvételből, valamint kamatfizetésekből és kamatbevételekből ered.
Példaként említette a 2014 őszi devizahitel-forintosítást, amelynek során a Magyar Nemzeti Bank a kormánnyal és a bankszövetséggel együttműködve rendkívüli gyorsasággal hajtotta végre a folyamatot. Ehhez 9 milliárd eurót bocsátott rendelkezésre, amelyet az akkori átváltási árfolyamnál kedvezőbben szerzett be. Ebből a tranzakcióból jelentős eredmény, azaz profit keletkezett. Az MNB igazgatósága egyhangú testületi döntéssel határozott arról, hogy ezt az eredményt az alapítványaiba helyezi el, ezzel is támogatva a jegybank célkitűzéseit.
Matolcsy György szerint a vizsgálatok indítása helyes és indokolt, hiszen közpénzről van szó, amelynek sorsát és felhasználását alaposan ellenőrizni kell. Kiemelte, hogy nem csupán a korábbi jegybanki vezetést kell vizsgálni, hanem a jelenlegi vezetést is. A volt elnök a maga részéről minden ilyen vizsgálatnak elébe áll, ezzel is alátámasztva a teljes körű átvilágítás iránti elkötelezettségét.
A jegybanki alapítványok pénzének közpénz jellege és annak ellenőrizhetősége kiemelten fontos a közpénzügyek átláthatósága és az elszámoltathatóság szempontjából. Az Állami Számvevőszék vizsgálatai alapvető fontosságúak annak biztosításában, hogy a közérdekű vagyonnal való gazdálkodás megfeleljen a hatályos jogszabályoknak és a társadalmi elvárásoknak. Matolcsy György nyilatkozata, miszerint a jegybanki pénz közpénz, és annak vizsgálata indokolt, megerősíti a közpénzek feletti kontroll fontosságát.
A volt elnök azon álláspontja, hogy a vizsgálatoknak a jelenlegi vezetést is érinteniük kell, rávilágít a folyamatos és átfogó elszámoltathatóság szükségességére. Ez a megközelítés hozzájárulhat a közbizalom erősítéséhez a pénzügyi intézmények iránt, és garantálja, hogy a közpénzek felhasználása folyamatosan ellenőrzés alatt álljon, függetlenül a vezetői ciklusoktól és a személyi változásoktól.
Az MNB jelenlegi vezetése, Varga Mihály elnök irányítása alatt, szintén lépéseket tett az átláthatóság növelése érdekében. A jegybank a közelmúltban nyilvánosságra hozta az elmúlt másfél évben kötött szerződéseinek részletes listáját. Ezt annak ellenére tették meg, hogy jogértelmezésük szerint a törvény nem írta elő ennek az adatbázisnak az elkészítését és közzétételét. Varga Mihály szerint ezzel azt kívánják demonstrálni, hogy „nincs titkolnivalójuk”, és elkötelezettek a transzparencia mellett.
A most közzétett adatokból összehasonlító elemzések is végezhetők. Kiderült, hogy Matolcsy György utolsó bő két hónapjában több mint hatvan szerződést kötött a jegybank, míg Varga Mihályék másfél év alatt több mint kétszázat. Az új jegybanki vezetés alatt jelentősen kevesebbet költöttek az alapműködéshez nem tartozó célokra. Ezzel szemben a beszerzések döntő hányada adatvédelmi és kiberbiztonsági célokat szolgált, ami a prioritások átrendeződését jelzi a jegybank működésében, fókuszálva a modern kihívásokra és a biztonságra.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása