Magyarország nem csatlakozott a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által kezdeményezett Kárpáti Nyolcak regionális együttműködéshez. A Külügyminisztérium Sajtóosztálya tájékoztatása szerint az ország szoros figyelemmel kíséri a formáció létrehozását és további fejlődését. A kijevi magyar nagykövetség vezetője, Ceglédi Ádám ideiglenes ügyvivő megfigyelőként volt jelen az alakuló ülésen.
A fórumon elfogadott közös nyilatkozathoz Magyarország nem csatlakozott, azt Ukrajna, Ausztria, Románia, Lengyelország, Szerbia és Szlovákia képviselői írták alá. A Kárpáti Nyolcak célja a logisztika fejlesztése, a határokon átnyúló gazdasági együttműködés előmozdítása és a közösségek támogatása a Kárpátok régiójában.
Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a parlamentben egyértelműen kijelentette, hogy Magyarország nem tagja a Kárpáti Nyolcak csoportosulásnak. Hozzátette, hogy bár meghívást kaptak, azt nem fogadták el. Ez a nyilatkozat tisztázta a korábbi bizonytalanságot, mivel a C8 megalakulásáról szóló bejelentésben eredetileg Magyarország is szerepelt a tagok között.
A miniszterelnöki bejelentéssel egy időben egy másik, kapcsolódó ügy is napvilágot látott. Az ukrán Naftohaz gáz- és olajipari vállalat vasárnap közölte, hogy szándéknyilatkozatot írtak alá a Mollal kőolajtermékek magyarországi tárolásáról. Ez a megállapodás a Kárpáti Nyolcak első csúcstalálkozóján jött létre.
A Mol megerősítette, hogy többéves előkészítő munka kezdődik az ukrán szénhidrogén tárolásával kapcsolatban. Magyar Péter azonban még hétfőn, az Országgyűlésben határozottan kijelentette, hogy a Tisza-kormány alatt nem épül kőolajtározó az ukrán-magyar határ közelében. A miniszterelnök SMS-ben is felvette a kapcsolatot Hernádi Zsolttal, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatójával, elvárva, hogy a Mol a 25 százalékos tulajdonosként kezelje az államot.
A Kárpáti Nyolcak (C8) kezdeményezést Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelentette be múlt pénteken, az új országcsoport első csúcstalálkozóján, melyet a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk régióban tartottak. A formáció célja a Kárpátok szélesebben vett régiójának összefogása. Az ukrán pénzügyminisztérium szerint a C8 egyik kiemelt feladata egy közös befektetési térség kialakítása a régióban.
A csúcstalálkozó szervezői egy 34 projektből álló regionális portfóliót állítottak össze, melynek becsült összértéke mintegy 115 milliárd euró. Ezek a projektek főként az ipar, az energetika, a közlekedés és logisztika, az ingatlanok, valamint a digitális infrastruktúra területeire fókuszálnak. A kezdeményezés célja a határokon átnyúló gazdasági együttműködés és a közösségek támogatása.
A magyar kormányzat álláspontjával kapcsolatos bizonytalanságot Nacsa Lőrinc, a KDNP országgyűlési képviselője is felvetette a parlamentben. Kiemelte, hogy a magyar közmédia és hírszolgáltatás kezdetben tagként írta le Magyarországot, és a kormányzattól egész hétvégén nem érkezett cáfolat. Ezt követően robbant a hír a Mol és a Naftohaz közötti szándéknyilatkozatról.
Magyarország távolmaradása a Kárpáti Nyolcak formációtól regionális szinten is jelentőséggel bír. A kezdeményezés célja a Kárpátok régiójának integrált fejlesztése, amelyből Magyarország aktív tagként kimarad. Ez a döntés befolyásolhatja a jövőbeni logisztikai, gazdasági és infrastrukturális projektekben való részvétel lehetőségét, noha a Külügyminisztérium továbbra is figyelemmel kíséri az eseményeket.
A Mol és az ukrán Naftohaz közötti szándéknyilatkozat, valamint az arra adott kormányzati reakció rávilágít az energiaellátás és az állami tulajdonlás stratégiai fontosságára. Magyar Péter miniszterelnök határozott fellépése, miszerint nem épül ukrán kőolajtározó a határ közelében, egyértelműen jelzi a kormány prioritásait az energiabiztonság és a nemzeti érdekek védelmében.
Az eset rávilágít a kormányzati kommunikáció és a nagyvállalatok döntéshozatali folyamatainak koordinációjára is. Nacsa Lőrinc kérdései a Mol szándéknyilatkozatának időzítésével és a kormányzat előzetes tájékoztatásának hiányával kapcsolatban felvetik a transzparencia és az állami érdekek képviseletének kérdését a stratégiai fontosságú gazdasági döntésekben.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter megerősítette a miniszterelnök álláspontját az ukrán tárolóval kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy a Tisza-kormány alatt az nem fog felépülni. A miniszter kiemelte, hogy a Mol nem tájékoztatta a kabinetet a szándéknyilatkozat aláírása előtt, ami a kormány szerint elfogadhatatlan gyakorlat.
A miniszter kitért arra is, hogy az ország gázellátása minden körülmények között biztosított lesz, és a kormány aktívan dolgozik a diverzifikáción. Jelenleg is keresnek olyan területeket, ahonnan a jövőben nagyobb mennyiségben lehet gázt beszerezni, a lehető legjobb áron. Ez a stratégia a hosszú távú energiabiztonság garantálását célozza.
Összességében a Kárpáti Nyolcakhoz való nem csatlakozás és a Mol-ügy körüli vita rávilágít Magyarország regionális pozíciójára, energiapolitikai prioritásaira és a kormányzat stratégiai döntéshozatali mechanizmusaira. A Külügyminisztérium továbbra is figyelemmel kíséri a regionális együttműködés alakulását, jelezve a nyitottságot a jövőbeni párbeszédre.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása