Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője ismét a nyilvánosság elé lépett egy provokatív üzenettel, amelyet a Legfőbb Ügyészségnek címzett. Közösségi oldalán azt vetette fel, hogy akár a Dunába is dobhatná a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak iratait, abban a reményben, hogy ez a lépés végre érdemi vizsgálatot indítana az ügyben. Kijelentésével azt célozta, hogy a vádhatóság talán így hallgatná ki azokat a személyeket, akik szerinte 700 milliárd forintot tulajdonítottak el, vagy legalább búvárokat küldene az iratok felkutatására.
Ez az üzenet egy szélesebb körű, folyamatos szócsata része Magyar Péter és a Legfőbb Ügyészség között, amely már korábban is több alkalommal megnyilvánult. Magyar Péter többször is számon kérte a vádhatóságot, amiért szerinte nem hallgatja ki az általa említett, korábbi kormányhoz köthető ügyek "valódi főszereplőit". Kifejezte értetlenségét azzal kapcsolatban, hogy az ügyészség elhallgatott, miután ő nyilvánosan megemlítette az "aranykonvoj ügyet", az MNB-t és az általa "rogáni maffiának" nevezett jelenséget.
A konfliktus legutóbbi fázisa akkor éleződött ki, amikor a Legfőbb Ügyészség kedden egyszerre kezdeményezte három országgyűlési képviselő, nevezetesen Magyar Péter, Hankó Balázs (Fidesz) és Seszták Miklós (KDNP) mentelmi jogának felfüggesztését. Hankó Balázs esetében az NKA-ügyben hűtlen kezelés, Seszták Miklósnál a Volánbusz-ügyben hivatali vesztegetés elfogadása miatt indítványozták a mentelmi jog felfüggesztését. Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését egy 2024-es incidens miatt kérték, amelyben lopás gyanúja merült fel egy telefon elvételével és Dunába dobásával kapcsolatban. Fontos megjegyezni, hogy az Európai Parlament korábban nem függesztette fel Magyar Péter mentelmi jogát ebben az ügyben, így most az Országgyűléshez fordult a vádhatóság.
Magyar Péter élesen bírálta az ügyészség lépését, "politikai akciónak" nevezve azt. Véleménye szerint a vádhatóság ezzel a módszerrel próbálja "elbagatellizálni a rendszerváltást", és "összemosni az orbáni maffia által végrehajtott 10 és 100 milliárdos közpénzlenyúlásokat" az ellene indított, szerinte "többször befuccsolt politikai karaktergyilkossági kísérlettel". Ennek ellenére Magyar Péter jelezte, hogy maga kéri a parlamenttől mentelmi joga haladéktalan felfüggesztését.
A Legfőbb Ügyészség közleményben utasította vissza Magyar Péter vádjait és bírálatait. Hangsúlyozták, hogy alkotmányos feladataik ellátása során az egyetlen mérce a törvényesség, a pártatlanság és a törvény előtti egyenlőség. Kiemelték továbbá, hogy a mentelmi indítványok szigorú törvényi és szakmai megalapozottsággal, mindennemű politikai megfontolástól függetlenül készülnek. Hozzátették, hogy bár az ügyészi szervezet törekszik a korrekt együttműködésre a végrehajtó hatalommal, nem hagyja szó nélkül a szervezetet vagy annak munkatársait súlyosan bíráló kijelentéseket.
Magyar Péter a vádhatóság válaszát követően sem maradt csendben, sőt, gúnyosan megkérdőjelezte, hogy "valami humorista írta-e" a közleményt. Ezt követően ismét feltette kérdéseit az "aranykonvoj ügy" és az "MNB alapítványok" kapcsán, valamint a "rogáni végrehajtós mutyiban" állítólagosan kihúzatott dokumentumok visszakerüléséről érdeklődött. A Volánbusz-ügy kapcsán megjegyezte, hogy az ügyészségnek tíz évre volt szüksége az első érdemi lépéshez.
Az MNB alapítványok ügye különösen hangsúlyos a vitában. Az Állami Számvevőszék 2025 elején tett feljelentést az ügyben, és a nyomozás hűtlen kezelés gyanújával 2025. február 10-én indult meg. A Legfőbb Ügyészség 2026 áprilisában vonta magához a nyomozást a rendőrségtől, innentől a Központi Nyomozó Főügyészség folytatja az eljárást. A feljelentés szerint a Pallas Athéné alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. "átláthatatlan" struktúrában, a vagyon értékét meghaladó több száz milliárd forint értékben fektetett be, ami a vagyon egy részének jelentős csökkenéséhez vezetett. Emellett a pénzből Matolcsy György fiának környezetéhez kötődő cégek is részesültek. Magyar Péter korábban arról is írt, hogy tudomása szerint Fideszhez közeli embereket hamarosan őrizetbe vehetnek az ügyben, de ez eddig nem történt meg, és gyanúsítotti kihallgatásra sem került sor.
A miniszterelnök és a vádhatóság közötti feszültség tehát továbbra is fennáll, és a nyilvános üzengetések, valamint a konkrét ügyek vizsgálata továbbra is a középpontban marad.
Forrás: Magyar Hírlap
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása