Magyar Péter nyilvános elhatárolódást kért a Katolikus Egyháztól Osztie Zoltán plébános egy feldebrői szentmisén elhangzott kijelentései miatt. A politikus a pap szavait vállalhatatlannak, embertelennek és a kereszténységgel mindenben szembemenőnek nevezte. Az eset ismét felveti az egyház és a politika viszonyának, valamint a papi megnyilvánulások határainak kérdését, miközben Magyar Péter elismerte az egyházak nélkülözhetetlen társadalmi szerepét.
Osztie Zoltán plébános 2026. szeptember 26-án, a feldebrői Szent Márton-templomban tartott prédikációjában élesen bírálta azokat, akik szerinte egy erkölcsileg romlott, az országot pusztító társaságra voksolnak. A pap kijelentette, büszke arra, hogy nincsenek körülötte "tiszás szavazók", és "tévelygőnek" nevezte az evangéliumi élettel szembemenő, hazugságra, erkölcstelenségre és gyűlöletre voksoló embereket. Kérdésként vetette fel, hogy egy "hitetlen, erkölcstelen, nemzetáruló" irányvonalra van-e szüksége a magyarnak, majd kijelentette, hogy nem hallgathatnak és nem félnek. Magyar Péter a közösségi oldalán reagált a prédikációra, amelyet "teljességgel megengedhetetlennek" és az "alapvető emberi jóérzéssel" ellentétesnek minősített. Elvárja a Katolikus Egyháztól Osztie Zoltán mondataitól való "azonnali, nyilvános és teljes elhatárolódást", a plébánostól pedig "sok millió magyar ember nevében" bocsánatkérést vár.
Osztie Zoltán korábban is többször megnyilvánult pártpolitikai kérdésekben, például júliusban felszólalt egy Fidesz-tüntetésen. Továbbá idén júliusban úgy fogalmazott, hogy egyetért azzal a véleménnyel, miszerint Magyar Péter "a sátán eszköze". A plébános 16 éven át celebrált szentmiséket a Belvárosi Nagytemplomban, amelyeket Orbán Viktor születésnapján tartottak, és amelyeken hálát adtak a volt kormányfőért. A Katolikus Egyház Katekizmusának 2246. pontja kimondja, hogy az Egyháznak joga és feladata erkölcsi ítéletet mondani politikai ügyekben, amennyiben az ember alapvető jogai vagy a lelkek üdvössége ezt megkívánja. Ugyanakkor a 2245. pont szerint az Egyház nem azonosítható a politikai közösséggel, és tiszteletben tartja az állampolgárok politikai szabadságát és felelősségét.
Az egyházi tanítás alapján egy pap katolikus alapon beszélhet arról, ha egy párt valamely programpontját ellentétesnek tartja a katolikus erkölcstannal, és a homília aktuális társadalmi kérdésekhez is kapcsolódhat. Azonban az egyházi tanítás szerint a szentmise homíliájának rendeltetése nem egy párt melletti vagy elleni politikai mozgósítás. A II. Vatikáni Zsinat Gaudium et spes kezdetű konstitúciója arra is kitér, hogy a hívők ugyanarról a politikai kérdésről jogosan vélekedhetnek eltérően. Ilyenkor senki sem sajátíthatja ki az Egyház tekintélyét a saját álláspontja alátámasztására, mivel az egyházi tanítás nem abból indul ki, hogy egyetlen pártpolitikai választás alapján eldönthető, ki keresztény és ki nem. Magyar Péter bejegyzésében elismerően szólt a magyarországi egyházak szociális, oktatási, kulturális és hitéleti tevékenységéről, ugyanakkor úgy véli, hogy mind az egyházi, mind a világi életben meg kell húzni a határvonalakat.
Nincs olyan katolikus szabály, amely megtiltaná egy politikusnak vagy magánembernek, hogy nyilvánosan elhatárolódást kérjen az Egyháztól egy pap kijelentései miatt. Annak megítélése viszont, hogy egy homília összeegyeztethető-e az Egyház tanításával, az Egyház saját hatáskörébe tartozik. A pap fölött egyházfegyelmi joghatóságot is egyházi elöljárója gyakorol, nem az állam vezetője. A Gaudium et spes ezt általános elvként is rögzíti: "a politikai közösség és az Egyház a maguk területén függetlenek egymástól és autonómiájuk van". Magyar Péter arra kérte az embereket, hogy tartózkodjanak az egyházellenes kommentektől és megjegyzésektől, mert Osztie szavai szerinte "olyan messze állnak a kereszténységtől, mint a farizeusok Jézus tanításától".
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása