Az M1 híradó tervezett megújulása ellenére a korábbi, propagandagyártással vádolt munkatársak egy része továbbra is a szerkesztőségben dolgozik, ami belső értetlenséget és bizonytalanságot okoz. A közmédia új vezetése nem kommentálja a folyamatokat, miközben egyes kulcspozíciókban is visszatértek korábbi vezetők. Ez a helyzet felveti a kérdést az átalakítás mélységével és irányával kapcsolatban.
Az M1 hírszolgáltatása augusztus 20-án indul újra, a próbaadások már zajlanak. Egy belső forrás szerint azonban a szerkesztők és riporterek nagyrészt ugyanazok, akik az elmúlt 7-10 évben propagandát készítettek. Egy Telexnek küldött email tételesen sorolt fel neveket, az áprilisi és augusztusi beosztások összehasonlítása megerősítette az állítást.
Néhány nappal az email érkezése után, augusztus 14-én kilenc munkatársat – jellemzően szerkesztőket, riportereket és műsorvezetőket – 30 napos állásidőre küldtek. Az állásidő alatt a munkavállalók mentesülnek a munkavégzés alól, de fizetést kapnak. Egy belső dolgozó, Tamás, aki közel tíz éve az MTVA-nál dolgozik, értetlenül áll az átalakítás lassúsága előtt, és a dolgozók egymás között suttogva cserélnek információkat.
Példaként említette, hogy egy korábbi, orosz-ukrán háborús anyagokat orosz narratíva szerint készítő szerkesztő most új vágóprogramot tanul. Rabb Ferenc, a Híradó egyik ismert műsorvezetője, nem fogadta el a közös megegyezést, helyette munkavédelmi supervisorként folytatja az MTVA-nál tűzvédelmi specializációval. Rabb Ferenc nem erősítette meg, de nem is cáfolta az információt, nyilatkozatstopra hivatkozva.
Az új, ideiglenesen kinevezett hírigazgató, Bodacz Balázs júliusi érkezésekor négy vezetőszerkesztőt küldtek állásidőre, akiket később visszahívtak dolgozni. A legutóbbi felfüggesztéseknél Bodacz Balázs személyesen közölte a newsroomban a döntést az érintettekkel.
Július 7-én Császár Attila politikai riportert két biztonsági őr kísérte ki az épületből, hasonlóan járt Siklósi Beatrix, Olbort Anett és Könczey Béla is. Másfél hónappal később, a múlt pénteki hullámban Joó Csabát, aki orosz háborús propagandával és Brüsszel-ellenes riportokkal jelentkezett, szintén felfüggesztették. Mészáros László, a "Tisza-adó" anyagok készítője, és Barna Péter, az orosz vonalon mozgó riporter, azonban továbbra is a szerkesztőség tagjai.
Megdöbbentőnek tartja a forrás Illés Béla csatornaigazgató-helyettes visszahívását, akit Németh Zsolt "Pitbull" abszolút jobbkezeként írt le. Illés nem fogadta el a közös megegyezést, így operatív vezetőként maradt. Felesége, aki a Híradó szerkesztője, szintén a helyén maradt. Bittmann Emil (sportszerkesztőség) és Székely Dávid (M4 csatornaigazgató) is folytatják munkájukat.
A múlt pénteki felfüggesztések érintették Sütő Balázst (Roszatom-utazások), Beregnyei Miklóst (Németh Zsolt második helyettese) és Filipp Dávid szerkesztőt (korábban 888). Pintér Ágnes külpolitikai vezetőt és a Delta főszerkesztőjét is állásidőre küldték. A napi négy híradót kettőre csökkentették.
Kezdetben Jakab Cintia, Lantos Csaba és Joó Zsanett riporteri szerepet kaptak, de őket is felfüggesztették a pénteki hullámban. A bizonytalanság továbbra is nagy a dolgozók körében. Egyik műsorvezető telefonbeszélgetésben kérdezte, miért ezeket az embereket függesztették fel, őt miért nem.
Az átalakítási folyamat júliusban kezdődött Németh Zsolt "Pitbull" hírigazgató menesztésével. A belső forrás szerint a közmédiás dolgozók nincsenek hivatalosan tájékoztatva a változásokról, a régi reflexek miatt pedig sokan suttogva beszélnek a folyosókon. A dolgozók egy része meggyőződésből, "hithű fideszesként" dolgozott az elmúlt években, elhitték a pártközpontból érkező információkat.
A kampányidőszakban egységes csapattá váltak, és olyan kifejezéseket használtak, mint a "Magyar Pöcsike". Teljesen biztosak voltak a Fidesz választási győzelmében. Az új vezetésnek hatalmas feladatot jelent a 16 év közmédiájának megújítása, ami nem valósítható meg egy hónap alatt.
Az M1 híradó tervezett megújulása kulcsfontosságú a közszolgálatiság és a hitelesség helyreállítása szempontjából. A régi, propagandagyártással vádolt munkatársak jelentős részének maradása, vagy visszahívása kérdéseket vet fel az átalakítás mélységével és őszinteségével kapcsolatban. A belső dolgozók értetlensége és a hivatalos tájékoztatás hiánya tovább erodálhatja a bizalmat.
A helyzet rávilágít arra, hogy a közmédia rendszerszintű problémáinak megoldása komplex és időigényes feladat. A változások lassúsága és a személyi döntések ellentmondásossága befolyásolhatja a közvélemény megítélését a köztelevízió jövőbeli objektivitásáról.
A Duna Médiaszolgáltatótól érkezett válasz szerint a részletes audit jelenleg is tart, és a vizsgálat eredményei alapján hoznak majd döntéseket a munkavállalók szerződéseiről. Ez a válasz egyelőre nem ad konkrétumokat a folyamatban lévő személyi változásokról vagy azok kritériumairól.
A közmédia átalakítása tehát még korántsem ért véget, és a belső feszültségek, valamint a dolgozók bizonytalansága várhatóan fennmarad. A jövőbeli híradások minősége és objektivitása nagymértékben függ majd attól, hogy a jelenlegi személyi összetétel hogyan alakul, és milyen mértékben sikerül a közszolgálati elveket érvényesíteni.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása