A bejrúti Arab Kutató és Politikatudományi Központ friss értékelése szerint Libanonnak több mint 20 milliárd dollárra, azaz mintegy 6320 milliárd forintra lenne szüksége az Izraellel folytatott konfliktusok során elszenvedett háborús károk helyreállítására. Ez az összeg kulcsfontosságú lenne az ország újjáépítéséhez és a gazdasági stabilitás helyreállításához, amely már évek óta súlyos válsággal küzd.
A kutatóintézet becslései részletesen bemutatják a károk mértékét. Az anyagi és infrastrukturális károk megközelítőleg 6,8 milliárd dollárt tesznek ki, míg a gazdasági veszteségekből eredő károk további 7,2 milliárd dollárra rúgnak. Összességében a közvetlenül és közvetve elszenvedett veszteségek értéke meghaladja a közel-keleti ország éves bruttó hazai termékének 65 százalékát, ami rávilágít a helyzet súlyosságára és a helyreállítási feladatok óriási volumenére.
Libanon gazdasági helyzete már 2019-ben bekövetkezett pénzügyi összeomlás óta rendkívül nehéz. Ezt a krízist csak tovább súlyosbítják az Irán-barát síita szervezet, a Hezbollah és Izrael között rendszeresen kiújuló fegyveres összecsapások gazdasági és politikai következményei. Ezek a konfliktusok nemcsak emberi életeket követelnek, hanem folyamatosan rombolják az infrastruktúrát és akadályozzák a gazdasági fellendülést.
Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) és a libanoni kormányhoz köthető Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS-L) júniusban közzétett közös tanulmánya is megerősíti a háborús károk jelentőségét. Eszerint a Hezbollah és Izrael között márciusban kirobbant harcok április végéig több mint egymilliárd dollárnyi kárt okoztak Libanonnak. Ez az összeg magában foglalja a harcokban összeomlott vagy megrongálódott mintegy 11 ezer épület kárértékét is, ami drámai módon befolyásolja a lakosság életkörülményeit és a nemzeti vagyon állapotát.
A libanoni kormány a válság évei alatt többnyire képtelennek bizonyult az újjáépítéshez szükséges anyagi források előteremtésére. Ennek következtében az ország továbbra is nagymértékben függ a nemzetközi támogatásoktól és kölcsönöktől. Ezek a segélyek azonban gyakran feltételekhez kötöttek, és a régóta halogatott pénzügyi, közigazgatási és intézményi reformok előkészítéséhez kapcsolódnak. A reformok végrehajtása elengedhetetlen lenne a nemzetközi bizalom helyreállításához és a fenntartható fejlődéshez.
Jászin Dzsaber libanoni pénzügyminiszter nyilatkozata szerint a kormány mintegy 200 millió dollár értékű saját forrást tud biztosítani a háborús károkból fakadó sürgős teendők fedezésére. A jelentés azonban rámutat, hogy ez az összeg az ország tényleges szükségleteinek csupán egy kis részét teszi ki. Elsősorban arra szolgál, hogy bevonzza a nagyobb nemzetközi finanszírozást, amely nélkül Libanon nem lesz képes megbirkózni az újjáépítés hatalmas feladatával és kilábalni a mély gazdasági válságból.
A kutatóintézet összegzése szerint Libanon újjáépítése nemcsak a pénzügyi források előteremtését igényli, hanem átfogó stratégiát és nemzetközi együttműködést is a tartós béke és stabilitás megteremtése érdekében a régióban.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása