Lázár János augusztus 20-án jelentette be lemondását országgyűlési képviselői mandátumáról, alig három hónappal azután, hogy a 2022-es választásokon az országos listáról bejutott a parlamentbe. A májusi kormányváltás óta eltelt rövid időszakban rendkívül visszafogott parlamenti tevékenység jellemezte, ami számos statisztikai adatban is megmutatkozott, és eltért korábbi, aktívabb időszakaitól.
A képviselői adatlapja szerint Lázár János a májusi kormányváltás óta egyetlen alkalommal sem szólalt fel az Országgyűlésben, ami szokatlan egy ilyen tapasztalt politikustól. Emellett az önálló indítványok terén is passzív volt, bár egy, "a migrációs paktum elutasításáról" szóló határozati javaslatot benyújtott. Ezt a javaslatot azonban a Fidesz többi képviselőjével közösen írta alá, így nem tekinthető valóban önálló kezdeményezésnek, ráadásul tárgysorozatba sem került.
A szavazásokon való részvételét tekintve Lázár János az idei ciklus eddigi 255 szavazásából mindössze 41 alkalommal adta le voksát, ami rendkívül alacsony, 16,08 százalékos részvételi arányt jelent. Ez azt jelenti, hogy 214 alkalommal hiányzott a voksolásokról. Különösen júliusban volt feltűnő a távolmaradása, amikor a szavazások több mint 90 százalékán nem vett részt. Ennek következményeként a képviselői fizetése helyett csak a minimálbért, bruttó 322 800 forintot kapta meg, mivel a parlamenti törvények értelmében az alacsony részvétel anyagi szankcióval jár.
Lázár János hosszú és jelentős parlamenti múlttal rendelkezik; 2002 és 2022 között hatszor választották meg a Hódmezővásárhely központú választókerület országgyűlési képviselőjévé. A 2022-es választáson azonban már nem indult egyéni körzetben, hanem a Fidesz országos listájáról szerzett mandátumot, ami már önmagában is változást jelzett politikai pályájában.
Pályafutásának első felében kifejezetten aktív képviselőnek számított, ami az önálló indítványok számában is megmutatkozott. A 2002 és 2006 közötti ciklusban 74, a 2006 és 2010 közötti ciklusban 120, a 2010 és 2014 közötti ciklusban pedig 75 önálló indítványt nyújtott be, ezzel is hozzájárulva a törvényhozási munkához. Később ez a lendület alábbhagyott: a 2018-as ciklusban mindössze két, a 2022-esben pedig hat önálló indítványa volt, jelezve a prioritásainak változását.
Felszólalásainak száma is változatosan alakult karrierje során, gyakran pozíciójához igazodva. 2006 és 2010 között a Fidesz frakcióvezető-helyetteseként, majd 2010 és 2014 között frakcióvezetőjeként tevékenykedett, ami kiemelt szerepet biztosított számára a párt parlamenti munkájában. Érdekes módon azonban nem ezekben a vezetői pozíciókban, hanem 2014 és 2018 között, a Miniszterelnökséget vezető miniszterként szólalt fel a legtöbbet, összesen 449 alkalommal, ami a kormányzati felelősségvállalásával magyarázható. Az előző ciklusban, építési és beruházási, majd építési és közlekedési miniszterként négy év alatt 51 alkalommal emelkedett szóra, ami szintén jelentős aktivitást mutatott.
Egy országgyűlési képviselő aktív részvétele a parlamenti munkában alapvető elvárás, amely magában foglalja a felszólalásokat, az indítványok benyújtását, a bizottsági munkát és a szavazásokon való részvételt. Lázár János idei ciklusbeli passzivitása, különösen a felszólalások és a szavazások hiánya, szembetűnő volt, olyannyira, hogy még Kátai-Németh Vilmos is megjegyezte a hiányát, jelezve, hogy a távolmaradása nem maradt észrevétlen a parlamenti folyosókon.
Bár mindig is voltak olyan képviselők, akik kevesebbet szólaltak fel vagy kevesebb önálló indítványt nyújtottak be, a szavazásokon való részvétel általában még náluk is magasabb volt, hiszen ez a képviselői munka egyik legalapvetőbb eleme. Lázár János esete eltért ettől a bevett mintától, hiszen a szavazásokon való alacsony részvételével is kiemelkedett a képviselők sorából. A júliusi minimálbér-fizetés is rávilágít arra, hogy a parlamenti jelenlétnek nem csupán politikai, hanem anyagi vonzata is van a képviselők számára, és a szabályok be nem tartása pénzügyi következményekkel jár.
Lázár János lemondása előtt a Fidesz állapotfelmérésén dolgozott, melynek keretében a helyi pártszervezeteket járta, felmérve azok aktuális helyzetét és erejét. Ez a tevékenység arra utal, hogy bár parlamenti mandátumától megvált, politikai szerepvállalása más formában, a párt belső munkájában vagy más vezetői pozícióban folytatódhat, távol a nyilvános parlamenti színtértől.
A lemondás augusztus 20-án történt, ami egy új fejezetet nyit Lázár János politikai pályafutásában, és felveti a kérdést, hogy milyen szerepet fog betölteni a jövőben a magyar politikai életben, immár országgyűlési képviselői mandátum nélkül. A háttérben zajló munkája és korábbi tapasztalatai alapján várható, hogy továbbra is befolyásos szereplője marad a magyar politikának.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása