A 444.hu részletes beszámolója szerint Szijjártó Péter külügyminiszteri időszakában a Külügyminisztérium sajtótájékoztatóinak szervezése során a minisztériumi dolgozókat gyakran kötelezték a rendezvényeken való részvételre. Ennek célja az 50-60 férőhelyes konferenciatermek megtöltése volt, miközben a független média képviselői jellemzően nem kaptak meghívást ezekre az eseményekre. A lap több korábbi és jelenlegi külügyes munkatárs elmondásai alapján tárta fel a rendszer működését.
A Miniszteri Kabinet előzetesen jelezte a szervezeti egységek vezetőinek, hogy egy-egy sajtótájékoztatóra hány munkatársat várnak. A vezetőknek azt is előre meg kellett adniuk, kik fognak részt venni az eseményen. A kivezényelt dolgozóknak már fél órával a kezdés előtt el kellett foglalniuk a helyüket, és a beszámolók szerint addig nem távozhattak, amíg Szijjártó Péter el nem hagyta a termet.
A résztvevők kiválasztását több helyen önkéntes alapon próbálták megoldani, de ha nem volt elegendő jelentkező, kijelölték a munkatársakat. Egyes szervezeti egységeknél rotációban küldték a dolgozókat, így volt, akinek körülbelül kéthetente jutott egy sajtótájékoztató. A résztvevőknek nem feltétlenül volt szakmai közük az adott sajtótájékoztató témájához; a beosztás elsősorban az aznapi munkaterheléstől függött.
A szervezés időnként túlbiztosított volt, előfordult, hogy más épületekből is küldtek munkatársakat a Bem téri főépületbe, akik mire odaértek, megtudták, hogy a terem már megtelt, és visszamehettek dolgozni. A 444.hu szerint mindez azért vált szükségessé, mert a meghívott sajtó és a külföldi vendégek kísérete önmagában nem töltötte volna meg a termet. A független szerkesztőségeket pedig azért nem hívták meg, hogy elkerüljék a miniszter számára kellemetlen kérdéseket.
Egy külügyes beszámolója szerint előfordult, hogy mindössze egyetlen újságíró, az MTI képviselője vett részt a sajtótájékoztatón. A forrás állítása szerint egyszer azt is megfigyelte, hogy a külügy sajtófőosztályának egyik munkatársa lediktálta az MTI-s újságírónak a feltétendő kérdést. Az eseményeken Szijjártó Pétert az épületen belül egy-két TEK-es is kísérte.
A terem feltöltésének nem volt jelentős gyakorlati haszna a közvetítések szempontjából, mivel az élő adásokban jellemzően csak Szijjártó és külföldi partnere volt látható, nem a háttérben ülő munkatársak. A kivezényelt külügyesek jelenléte elsősorban azt a látszatot kelthette, hogy jelentős érdeklődés övezi a rendezvényeket.
A 444.hu korábban már írt arról, hogy három évnyi jogi eljárás, végrehajtás és büntetőfeljelentés után jutottak hozzá olyan dokumentumokhoz, amelyek részletesebben bemutatták a Szijjártó vezette minisztérium sajtószabadsághoz való viszonyát. Szijjártó Péter korábban több alkalommal is nyilatkozott a sajtószabadság helyzetéről. Két évvel ezelőtt Guatemalában például azzal dicsekedett, hogy Magyarország szerencsés helyzetben van, mert a hazafias kormány megvédi a hazafias médiát.
A miniszter korábban azt is állította, hogy a teljes nyugat-európai sajtó valótlan információkat közöl a magyar sajtószabadságról. A forrás említi, hogy a Fidesz kormányzása alatt az adófizetők pénzéből támogatott, kormánypárti médiacégek sorra szüntették meg működésüket és bocsátották el alkalmazottaikat a választások után.
Ez a gyakorlat rávilágít a sajtótájékoztatók céljának eltorzulására, ahol a tájékoztatás helyett a külső megjelenés és a kontrollált üzenetek átadása kerül előtérbe. A független sajtó kizárása és a kérdések esetleges diktálása súlyos aggályokat vet fel a sajtószabadság és az átláthatóság tekintetében. A minisztériumi dolgozók kivezénylése a látszat fenntartására szolgál, elfedve a valós érdeklődés hiányát és a kritikus hangok elkerülésének szándékát.
A jelenség azt sugallja, hogy a minisztérium nem a nyílt kommunikációt, hanem a gondosan felépített, pozitív képet preferálja. Ez a megközelítés ellentmond a demokratikus nyilvánosság alapelveinek, ahol a sajtó feladata a hatalom ellenőrzése és a közvélemény tájékoztatása. A kivezényelt munkatársak jelenléte csupán díszletként szolgált, nem pedig a valódi érdeklődés vagy a szakmai relevancia jeleként.
Szijjártó Péter nemrégiben hagyta ott a Fideszt és a parlamenti munkáját, hogy egy kínai vállalatnál, a BYD-nél kezdjen dolgozni. Érdekesség, hogy külügyminiszterként aktívan segítette ennek a cégnek a magyarországi terjeszkedését. Ez a váltás további kérdéseket vet fel a miniszteri tevékenység és a későbbi magánszektorban betöltött szerep közötti összefüggésekről.
A külügyminisztériumi sajtótájékoztatók szervezési módja és a sajtószabadsággal kapcsolatos korábbi nyilatkozatok összessége egy olyan képet fest, amelyben a kormányzati kommunikáció és a médiaviszonyok egyre inkább centralizáltak és kontrolláltak. A feltárt részletek hozzájárulnak a magyarországi sajtószabadság helyzetéről folyó nemzetközi diskurzushoz.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása