Szerda este nyolc órakor váltak nyilvánossá a felsőoktatási felvételi ponthatárok a Felvi.hu oldalon, eldöntve ezzel a jelentkezők sorsát. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közleménye szerint idén szeptemberben 101 572 hallgató kezdheti meg tanulmányait a magyar felsőoktatásban. A bejutási arány 72 százalékos volt, ami azt jelenti, hogy a jelentkezők közel háromnegyede sikeresen felvételt nyert.
Az általános felvételi eljárásban összesen 140 427-en vettek részt, közülük 71 467-en jutottak be az első helyen megjelölt képzésre. A felvett diákok tízből nyolc esetben államilag támogatott szakon kezdhetik meg tanulmányaikat. A legnépszerűbb képzési területek között szerepeltek a gazdaságtudományok, a pedagógus képzés, a műszaki tudományok, a bölcsészettudomány és az informatika.
Az egyes szakok közül a legtöbb hallgatót a gazdálkodás és menedzsment, a mestertanár képzés, a jogász, az ápolás és betegellátás, valamint a kereskedelem és marketing szakok vonzották. Az ELTE pszichológia szakára idén 455 ponttal lehetett bejutni, ami két ponttal kevesebb, mint az előző évben. Ezzel szemben a BME mechatronikai mérnöki szakjára jelentősen nehezebb volt a bejutás, 394 pont helyett 421 pontra volt szükség, a gépészmérnöki szakon is emelkedett a ponthatár.
A jogász képzések ponthatárai jellemzően csökkentek vagy stagnáltak a nagyobb egyetemeken. Az ELTE jogi szakára 467 pont kellett, míg a Debreceni Egyetemen már 415 ponttal is be lehetett jutni, ami közel húsz ponttal kevesebb, mint tavaly. A Szegedi Tudományegyetem jogi képzésén is csökkent a ponthatár, 438 pontról 421 pontra.
A felvételi ponthatárok közzététele egy hosszú és összetett folyamat lezárása. A jelentkezők a megjelölt szakok közül csak egy helyre nyerhetnek felvételt, mégpedig arra az elsőre, ahol pontszámuk elérte vagy meghaladta a megállapított minimumot. A ponthatár a bejutáshoz szükséges legkevesebb pontszámot jelöli.
A pontszámítás során maximum 500 pont szerezhető, amely három fő részből tevődik össze. A tanulmányi eredmények és az érettségi átlag alapján 200 pont gyűjthető, míg további 200 pontot a kiválasztott érettségi vizsgatárgyak eredményeiből lehet szerezni. Bizonyos esetekben lehetőség van a duplázásra, amikor csak az érettségi eredmények alapján számolják ki a felvételi pontszámokat.
A felsőoktatási intézmények adatai is tükrözik az idei felvételi eredményeket. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) sajtóközleménye szerint idén magasabb ponthatárok mellett is több hallgatót vettek fel, közel 500-al többet, mint tavaly, ami több mint 9 százalékos növekedést jelent. Az alapképzéseken a karok többségénél nőtt a felvettek átlagpontszáma.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) minden korábbi rekordot megdöntve 13 723 új hallgatót vett fel, ami 1140-el több, mint az előző évben. A legtöbb hallgatót a Gazdaságtudományi, a Bölcsészettudományi és a Pedagógiai és Pszichológiai Karok fogadják. Rekordot döntött az ELTE-n a pedagógusképzésre felvettek száma is, összesen 2908 fővel.
A Budapesti Corvinus Egyetem 8 százalékkal több diákot vett fel, a nemzetközi gazdálkodás szakon 477 pont kellett a bejutáshoz, és 50 százalékkal nőtt a nemzetközi diákok száma. A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem (BGE) közel hatezer hallgatót vett fel, és történetében először minden alapszakjára legalább 370 pont kellett az állami ösztöndíjhoz. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) 7343 hallgatót vett fel, kihasználva államilag finanszírozott kapacitásait.
A pedagógusképzés népszerűsége országosan is folyamatosan növekszik, idén 16 199 hallgatót vettek fel erre a területre, közülük több mint kétezren tanító, több mint 2600-an pedig osztatlan tanárképzésre jelentkeztek. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán közel 30 százalékkal emelkedett a pedagógus alapszakokra felvettek száma, rekordot döntött az óvodapedagógus és csecsemő- és kisgyermeknevelő szakokon.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (MATE) is rekordmagas volt a felvettek száma, 3933 hallgatót vettek fel, ami közel 20 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a felsőoktatás iránti érdeklődés továbbra is élénk, és bizonyos képzési területek, mint a pedagógia és a műszaki tudományok, különösen vonzóak a fiatalok számára.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása