Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a Kossuth rádió Felkelő című műsorában fejtette ki aggodalmát a közösségi média oktatásra gyakorolt hatásával kapcsolatban. Kiemelte, hogy a digitális platformok nem csupán a hátrányos helyzetű, hanem a középosztálybeli gyermekek képességeit is rontják. A PISA-felmérés adatai szerint a legjobb hátterű diákok körében tapasztalható a legnagyobb visszaesés világszerte, ami azt jelzi, hogy a probléma minden társadalmi réteget érint.
A miniszter szerint a PISA-felmérés eredményei egyértelműen rámutatnak a jelenségre, miszerint a szülők egyre kevesebb időt töltenek gyermekeikkel. Hangsúlyozta, hogy a szülők szerepe kulcsfontosságú a gyermekek fejlődésében, különösen a kora gyermekkori szakaszban, ahol a digitális eszközök korai használata káros hatásokkal járhat.
Lannert Judit felhívta a figyelmet arra, hogy a szülőknek is korlátozniuk kellene a saját közösségi média használatukat, és több időt kellene beszélgetéssel tölteniük gyermekeikkel. A PISA-felmérés globális romló tendenciáin belül Magyarország leszakadása a környező országokhoz képest a közösségi média térnyerésével és az olvasási szokások megváltozásával magyarázható.
Hozzátette, hogy a magyar oktatási rendszer túlzott kontrollja és az autonómia hiánya tovább súlyosbítja ezeket a problémákat. Az angol oktatási reform tapasztalatai alapján a miniszter szerint téves az a vita, amely a tényszerű ismeretek és az összefüggések megértése között tesz különbséget, hiszen a tények elengedhetetlenek a tanuláshoz, de a túlzott tényanyag gátolja a gondolkodást.
Az angol példa azt is mutatja, hogy a szövegértés fejlesztése nem csupán alsó tagozaton, hanem a későbbi években is kiemelt fontosságú, míg a magyar oktatásban ez a fejlesztés gyakran alsó tagozaton lezárul. A PISA-felmérés eredményei azt is alátámasztják, hogy nincs egyetlen univerzális megoldás, minden országnak saját, testre szabott stratégiát kell kidolgoznia.
A miniszter által felvázolt kép szerint a digitális eszközök térhódítása és a közösségi média elterjedése globális kihívást jelent az oktatásban, amely a társadalom minden rétegét érinti. A PISA-felmérés adatai rávilágítanak arra, hogy a korábbi feltételezésekkel ellentétben a jobb szociális háttérrel rendelkező családok gyermekei sem immunisak a negatív hatásokra.
Ez a helyzet sürgetővé teszi a szülői szerep újragondolását és az oktatási rendszerek alkalmazkodását. A miniszter kiemelte, hogy a szülőknek aktívabban kell részt venniük gyermekeik nevelésében és a digitális szokások kialakításában, hogy ellensúlyozzák a képernyőidő káros következményeit.
A magyar oktatási rendszer sajátosságai, mint a túlzott központi irányítás és az intézményi autonómia hiánya, különösen érzékennyé teszik az országot ezekre a globális trendekre. Az angol oktatási reform, amely a 2010-es évek elején indult, értékes tanulságokkal szolgálhat a magyarországi változtatásokhoz, különösen a tananyag tartalmát és a készségfejlesztést illetően.
Az oktatási és gyermekügyi miniszter által bejelentett reformok célja a rendszer modernizálása és a felmerült problémák kezelése. A tankerületi központok szerepe megváltozik, koordináló funkciót kapnak, és az önkormányzatok képviselői is bekerülnek a tankerületi tanácsokba, ami a helyi szereplők bevonását erősíti.
A Klebelsberg Központ kontroll szerepe megszűnik, és kutató-fejlesztő háttérintézménnyé alakul át, ami a szakmai támogatás és innováció előtérbe helyezését jelzi. A tanárok teljesítményértékelési rendszerének átalakítása különösen fontos, mivel a korábbi, tanulói és tanári teljesítményt szorosan összekapcsoló rendszer igazságtalannak bizonyult és frusztrálta a pedagógusokat.
Az új értékelési rendszer a támogatást és a visszajelzést helyezi előtérbe a verseny helyett, segítve a tanárokat a fejlődésben, és az értékelést az intézményi autonómia jegyében, helyben végzik majd. Ez a megközelítés várhatóan növeli a tanári elégedettséget és hatékonyságot, valamint csökkenti a szabályok megkerülésére irányuló tendenciákat.
A miniszter kiemelte továbbá az iskolai segítő személyzet fontosságát, mint például a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek. Jelenleg a magyar iskolákban hiányoznak ezek a kulcsfontosságú szereplők, akik jelentősen hozzájárulhatnának a tanárok munkájának támogatásához és a diákok egyéni fejlesztéséhez, különösen, mivel bérük eddig a minimálbérrel együtt mozgott.
Az újonnan megalakult oktatási minisztérium szervezése jól halad, és egy erős csapat állt fel a feladatok elvégzésére. Lannert Judit elmondása szerint egy átfogó oktatási stratégián dolgoznak, amely új törvények megalkotását és a Nemzeti Alaptanterv (NAT) felülvizsgálatát is magával vonja.
A miniszter reményei szerint az év végére már sok látható eredménye lesz ennek a folyamatnak, és a következő tanévben már érezhetőek lesznek a bevezetett változások. A cél egy olyan oktatási rendszer kialakítása, amely jobban megfelel a 21. század kihívásainak, és hatékonyabban támogatja a diákok és tanárok fejlődését.
Ez a stratégiai átalakítás hosszú távú hatással lehet a magyar oktatás minőségére és versenyképességére. A tervezett intézkedések, mint az autonómia növelése, a támogató értékelési rendszerek bevezetése és a segítő személyzet megerősítése, kulcsfontosságúak lehetnek a jövő generációinak sikeres felkészítésében.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása