A magyar kormány intézkedéseket vezetett be a veleszületett szifilisz okozta csecsemőhalálozások számának csökkentése érdekében, kötelezővé téve a magzatok szifiliszszűrését. Az erről szóló határozat és az egészségügyi miniszteri rendelet a közelmúltban jelent meg, részletezve a vizsgálatok rendjét és a program finanszírozását. Az intézkedés célja a fertőzés korai felismerése és kezelése, ezzel védve a legkiszolgáltatottabb újszülötteket.
A kormány döntése értelmében a várandósgondozás során, a második trimeszterben minden kismamánál el kell végezni a szifilisz kiszűrésére irányuló vizsgálatot. Emellett különös figyelmet fordítanak a magas szifiliszfertőzési kockázatú, vagy a várandósgondozásban valamilyen okból nem részesülő várandósokra. Ezen esetekben a szülőszobán gyorsteszttel vizsgálják meg az anyákat, biztosítva a gyors diagnózist és az azonnali beavatkozás lehetőségét, amennyiben szükséges. Ez a kettős megközelítés igyekszik lefedni a teljes várandós populációt, minimalizálva a szűrés alól kiesők számát.
Az új szűrési program finanszírozására a kormány jelentős összegeket különített el. A Magyar Közlönyben megjelent információk szerint még idén 74 millió forintot fordítanak a célra. A jövő évtől kezdődően pedig évente 445 millió forintot utalnak ki a vizsgálatok elvégzéséhez szükséges források biztosítására. Ez a hosszú távú elkötelezettség aláhúzza a kormány szándékát a probléma tartós kezelésére és a közegészségügyi helyzet javítására.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter rendeletet is kiadott, amely pontosítja a szűrés szakmai kereteit. A rendelet kimondja, hogy „a hepatitis B vírussal és a szifilisz kórokozójával fertőzött anyáról gyermekre történő fertőzés terjedésének megelőzése érdekében valamennyi várandós nőnél el kell végezni a kórokozó-hordozás felderítésére irányuló szűrővizsgálatot” az illetékes mikrobiológiai laboratóriumban. Ez a kitétel rávilágít arra, hogy a szifilisz mellett a hepatitis B vírus elleni védekezés is kiemelt fontosságú a perinatális fertőzések megelőzésében. A részletes szakmai iránymutatásokat az országos tisztifőorvos fogja kidolgozni és módszertani útmutató formájában közzétenni, ezzel egységesítve az eljárásokat az ország egész területén.
A miniszteri rendelet keddtől lépett hatályba, és fontos kiemelni, hogy nem csupán az újonnan induló várandósgondozásokra vonatkozik, hanem azokra is, amelyek már megkezdődtek. Ez biztosítja, hogy a lehető leghamarabb kiterjedjen a szűrés a már gondozásban lévő kismamákra is, azonnali védelmet nyújtva a magzatok számára.
Az intézkedések hátterében aggasztó hazai statisztikák állnak. A bejelentési adatok szerint egyetlen év alatt több mint négyezer szifilisz-, gonorrhoea- és chlamydiaesetet regisztráltak Magyarországon. Ezek a számok évek óta emelkedő tendenciát mutatnak: a szifilisz diagnózisok száma 2020 óta megkétszereződött, míg a chlamydiafertőzéseké közel harmadával nőtt. Fontos hangsúlyozni, hogy a bejelentett esetszámok kizárólag a felismert fertőzéseket tükrözik, így a valós előfordulás valószínűleg jóval magasabb. Ez a jelenség, a tünetmentes nemi úton terjedő fertőzések elterjedtsége, különösen indokolttá teszi a célzott szűrőprogramok bevezetését a várandósok körében, hiszen a felderítetlen fertőzések súlyos következményekkel járhatnak az újszülöttek egészségére nézve.
📰 Forrás: HVG — Eredeti cikk elolvasása