A magyar kormány új határozatot adott ki, amely az állami többségi tulajdonú vállalatok vezetőinek, valamint igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak javadalmazását szabályozza. A szerda esti Magyar Közlönyben megjelent intézkedés jelentős változásokat vezet be az állami szektoron belüli kompenzációs struktúrában. A cél az, hogy egyértelmű korlátokat szabjanak a vezetők jövedelmének, és meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek mellett politikai szereplők részt vehetnek ezen entitások irányításában.
A szabályozás egyik kulcsfontosságú eleme, hogy a magas rangú politikai vezetők ezentúl kizárólag díjazás nélkül tölthetnek be pozíciókat az állami többségi tulajdonú társaságok igazgatóságában vagy felügyelőbizottságában. Ez a rendelkezés arra irányul, hogy elválassza a politikai befolyást a közvetlen anyagi haszontól a közvállalatok felügyeletében, biztosítva, hogy az ilyen szerepeket a politikai szereplők pro bono alapon lássák el.
A vezetői kompenzáció differenciált megközelítésének bevezetése érdekében a kormány egy rendszert alakított ki az állami tulajdonú cégek működési komplexitásuk alapján történő osztályozására. A vállalatokat három kategóriába sorolják: alacsony, közepes vagy magas komplexitású. Ez a besorolás számos kritikus pénzügyi és működési mutatót figyelembe vesz. Ezek közé tartozik a társaság mérlegfőösszege, a befektetett eszközök értéke, a saját tőke, valamint az összes működési vagy üzleti bevétel az egyéb bevételekkel együtt. Továbbá az értékelés során figyelembe veszik az átlagos statisztikai állományi létszámot, a gazdasági társaság vagy cégcsoport struktúráját, piaci részesedését, valamint a versenytársakhoz viszonyított méretét. Minden egyéb körülmény, amely jelentős hatással van a gazdasági társaság működésére, szintén beletartozik ebbe az átfogó értékelésbe. A határozat melléklete konkrétan felsorol 43 magas komplexitásúnak minősített, és 40 közepes besorolású vállalatot, egyértelmű keretet biztosítva az új javadalmazási szabályoknak.
Az állami tulajdonú vállalatok vezető munkavállalói, azaz a főállásban dolgozó vezetők esetében a határozat maximális bruttó havi alapbéreket határoz meg, amelyeket az előző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó keresethez viszonyítanak. Az alkalmazott szorzó a vállalat komplexitási besorolásától függ. Magas komplexitású besorolás esetén a maximális bruttó havi alapbér nem haladhatja meg a nemzetgazdasági átlagos bruttó kereset 4,94-szeresét. Közepes komplexitású cégeknél ez a határ az átlagbér 4,53-szorosa, míg alacsony komplexitású vállalatoknál a maximum 4,12-szeres. Ezek a szorzók biztosítják a vezetői kompenzáció egységes megközelítését az állami szektorban, összekapcsolva a fizetéseket a nemzetgazdasági átlagkeresetben tükröződő általános gazdasági teljesítménnyel és a vállalat működési méretének specifikus igényeivel.
Az alapbéren felül a határozat lehetővé teszi éves prémium kifizetését is a vezető munkavállalók számára. Ez a prémium az éves alapbér legfeljebb 20 százalékában határozható meg. Ez a rendelkezés teljesítményalapú ösztönzők mechanizmusát kínálja, miközben fenntartja a teljes kompenzáció egyértelmű felső határát.
A kormány fenntartotta magának a jogot, hogy kivételeket tegyen az alapbér- és prémiumkorlátok alól. Ez azt jelenti, hogy mind a maximális alapbér, mind a prémiumhatárok felülírhatók, amennyiben az illetékes miniszter hivatalosan magasabb összeget kér. Továbbá, a határozat lehetővé teszi prémium kifizetését abban az esetben is, ha egy vállalat negatív adózott eredménnyel, azaz veszteséggel zár. Azonban, ha egy veszteséges entitásnak prémiumot fizetnek, erről külön tájékoztatni kell a kormányt. Ezek a kivételi záradékok bizonyos fokú rugalmasságot biztosítanak, lehetővé téve a kiigazításokat specifikus körülmények között, miközben fenntartják a kormányzati felügyeletet.
Az új kormányhatározat csütörtöktől hatályos, ezzel azonnal életbe lépnek az állami tulajdonú vállalatokra és vezetőikre vonatkozó felülvizsgált javadalmazási szabályok.
📰 Forrás: HVG — Eredeti cikk elolvasása