Péter Magyar miniszterelnök péntek este jelentette be, hogy a kormány december 31-ig meghosszabbítja a szeptember 7-én lejáró, „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet” Magyarországon. A bejelentés a Magyar Közlönyben is megjelent, megerősítve a kormány szándékát a jelenlegi jogi keretrendszer fenntartására. A döntés hátterében az áll, hogy a kormány nem kíván enyhíteni az illegális migrációval szembeni jogszabályi környezeten, különösen a közelmúltbeli események, például a spanyolországi Ceutában történtek fényében.
A kormányfő elmondása szerint a választások előtt és után is egyértelművé tették, hogy nem terveznek lazítani az illegális migrációval szembeni jogi szabályozáson. Kiemelte, hogy a Ceutában tapasztaltak megmutatták, hogy a legkisebb jogi változtatás is gyengítheti Európa külső határainak védelmét. A magyar kormány ezért úgy ítéli meg, hogy nem vállalhat ilyen kockázatot, és a válsághelyzet meghosszabbítása elengedhetetlen a hatékony határvédelem fenntartásához. A meghosszabbítás négy hónapra szól, a maximális hat hónap helyett, hogy ez idő alatt elkészülhessen az új uniós joggal összeegyeztethető szabályozás.
A jelenlegi „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” jogi keretrendszere több olyan elemet is tartalmaz, amelyeket az Európai Unió Bírósága korábban uniós joggal ellentétesnek minősített. Ennek következtében Magyarországra egy egyszeri 200 millió eurós bírságot szabtak ki, és napi 1 millió eurós büntetést is fizetnie kell. A jogvita költségei így már megközelítik az 1 milliárd eurót. Magyar Péter szerint az előző kormány éveken keresztül nem oldotta fel ezt az ellentmondást, és azt állította, hogy csak két lehetőség van: vagy megvédeni a határt, vagy betartani az európai jogot. A Tisza-kormány ezzel szemben mindkét célt egyszerre kívánja elérni: megvédeni Magyarország határait, miközben elkerüli a jelentős bírságokat.
A kormányfő igazságtalannak tartja, hogy Magyarországot azért büntetik, mert a saját és egyben Európa külső határait védi. Ezért hónapok óta tárgyalásokat folytatnak az Európai Unió intézményeivel egy olyan új magyar szabályozásról, amely hatékonyan védi Magyarország és az EU külső határait, és közben megfelel az uniós jognak is. Eddig azonban az uniós intézmények és jogászok nem tudtak olyan megoldást javasolni, amely biztosan garantálná, hogy a magyar hatóságok továbbra is kellő szigorral és hatékonysággal tudjanak fellépni. A válsághelyzet meghosszabbítása lehetőséget teremt arra, hogy az uniós intézményekkel egyeztetve elkészüljön egy új szabályozás, amely fenntartja a déli határkerítést, az erős határvédelmet és a hatóságok hatékony fellépését, miközben a bírságok is megszűnnek.
Magyar Péter állítása szerint ma az uniós tagállamok többsége, közel húsz ország, a szigorú határvédelem pártján áll. Ebből kifolyólag igazságtalannak tartja, hogy egy jóval korábbi, teljesen más helyzetben hozott szabályozás miatt büntessenek egy határvédő tagállamot 2026-ban, egy új politikai és jogi környezetben, különösen a ceutai események után. A kormányfő célja, hogy a következő uniós költségvetésről szóló tárgyalások során Magyarországot és a magyar embereket más téren se érje kár az előző kormány állítólagos hanyagsága és Brüsszellel folytatott folyamatos harca miatt. Az Euronews korábban arról írt, hogy Brüsszelben többen előrelépésnek tekintenék, ha Magyarország hagyná lejárni ezt és egy másik vonatkozó intézkedést is. A Magyar Helsinki Bizottság is közleményben fejezte ki, hogy szerintük nincs szükség a 2016-ban bevezetett válsághelyzet további fenntartására, és annak jogalapja is hiányzik. A kormány azonban a meghosszabbítás mellett döntött, jelezve, hogy nem ezt az utat választja.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása