Az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) 2020 óta rendszeresen vizsgálja a magyar kórházak hűtési és légtechnikai rendszereinek állapotát. A Lakmusz által most nyilvánosságra hozott dokumentumokból kiderül, hogy a felmérések részletes képet adnak a hazai egészségügyi intézmények klímaberendezéseinek helyzetéről. Ezek az adatok azonban nem támasztják alá Takács Péter korábbi egészségügyi államtitkár azon kijelentéseit, melyek szerint jelentősen javultak volna a kórházi viszonyok ezen a téren.
Hegedűs Zsolt, a Tisza-kormány egészségügyi minisztere májusi felmérésről szólva kijelentette, hogy az eredmények lesújtóak. Elmondása szerint a betegellátás szempontjából kritikus helyiségeknek mindössze 48 százalékában biztosított a megfelelő hűtés. Ez az adat éles ellentétben áll Takács Péter korábbi fideszes államtitkár nyilatkozatával, aki azt állította, hogy az Orbán-kormányok idején ez a szám 56 százalékról 96 százalékra emelkedett 2025-re.
A Lakmusz megkereste az Okfőt, ahol közölték, hogy nem rendelkeznek a Takács Péter által hivatkozott felméréssel. Hasonlóan, a Belügyminisztérium sem tudott ilyen adatokról. Az Egészségügyi Minisztériumtól is bekértek minden, a kórházak klimatizáltságával kapcsolatos dokumentumot a 2020 és 2026 közötti időszakra vonatkozóan, melyek gyűjtéséhez a minisztérium időt kért. Az Okfő végül kilenc iratot küldött, de ezek egyike sem támasztotta alá Takács Péter állításait.
A májusi felmérés szerint több mint 50 ezer négyzetméternyi területen vannak hűtési problémák, ahol sürgősen megoldásra vár a klimatizálás. Ezek között szerepel 186 aktív kórterem, 110 műtő, 33 intenzív osztály, 18 ultrahangos vizsgáló, 16 sürgősségi osztály és 9 szülőszoba. Ezeken a területeken nem biztosítható a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által javasolt 21–25 fokos hőmérséklet az év minden napján.
Az Okfő az elmúlt években folyamatosan monitorozta a kórházi klímahelyzetet, melynek során részletes adatok gyűltek össze. Egy 2021–2022-ben készült, 94 kórházat vizsgáló felmérés kimutatta, hogy a műtők 93,4 százaléka klimatizált volt. Ezzel szemben a kórtermeknek csak 33 százaléka, az orvosi szobáknak 44 százaléka, a nővérszobáknak pedig csupán 32,8 százaléka rendelkezett légkondicionálással.
A 2024 nyarán végzett felmérés, amely 478 műtőt és 69 intenzív terápiás osztályt ellenőrzött, számadatok mellett a dolgozók tapasztalatait is rögzítette. Bár klíma szinte mindenhol volt, néhány műtő és intenzív osztály esetében a hűtés önmagában nem biztosította a teljeskörű sterilitást. A kórházi klímaberendezéseknek ugyanis nem csupán hűteniük kell, hanem sokszoros légcserét is biztosítaniuk kell a fertőzések megelőzése érdekében.
Konkrét példaként a Honvédkórház egyik műtőjében 30 fokos hőséget és 90 százalékos páratartalmat mértek, ami messze meghaladja az NNK által javasolt maximum 25 fokos hőmérsékletet és 60 százalékos páratartalmat. A Heim Pál Gyermekkórházban pedig elavult, nem megfelelően karbantartott berendezések feleltek a levegő mozgatásáért, melyek életkora elérte a 10–20 évet.
A kórházi klímaberendezések megfelelő működése alapvető fontosságú a betegellátás minősége és a betegek biztonsága szempontjából. A Nemzeti Népegészségügyi Központ iránymutatásai is aláhúzzák, hogy a műtőkben és más kritikus területeken szigorú hőmérsékleti és páratartalmi előírásoknak kell megfelelni. A magas hőmérséklet és páratartalom nem csupán a betegek és az egészségügyi személyzet komfortérzetét rontja, hanem növelheti a fertőzések kockázatát és hátráltathatja a gyógyulási folyamatokat.
A klímaberendezések funkciója túlmutat a puszta hűtésen; a megfelelő légcsere és a levegő tisztasága kulcsfontosságú a steril környezet fenntartásához. Az elavult vagy nem megfelelően karbantartott rendszerek veszélyeztethetik a műtétek és az intenzív ellátás sterilitását, ami súlyos következményekkel járhat. Az adatok közötti eltérések és a hiányzó felmérések rávilágítanak az egészségügyi infrastruktúra átláthatóságának és a megbízható adatszolgáltatás fontosságára.
Hegedűs Zsolt miniszter lesújtó értékelése és a felmérések eredményei egyértelműen jelzik, hogy a magyar kórházak klimatizálásában jelentős fejlesztésekre van szükség. Az 50 ezer négyzetméternyi érintett terület, benne számos aktív kórteremmel, műtővel és intenzív osztállyal, komoly kihívást jelent az egészségügyi rendszer számára. Az optimális hőmérséklet és páratartalom biztosítása elengedhetetlen a modern betegellátáshoz és a betegbiztonsághoz.
A jövőbeni intézkedéseknek valószínűleg a dokumentált hiányosságok orvoslására kell fókuszálniuk, beleértve a berendezések modernizálását és a karbantartási rendszerek fejlesztését. Az átlátható és megbízható adatszolgáltatás elengedhetetlen ahhoz, hogy a döntéshozók megalapozott lépéseket tehessenek a magyar egészségügy infrastruktúrájának javítása érdekében. A feltárt problémák hosszú távú megoldást igényelnek a betegek és az egészségügyi dolgozók érdekében.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása