A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) nemrégiben tette közzé a kórházi fertőzésekre vonatkozó részletes adatokat egy interaktív online felületen, évekre visszamenőleg. Az egészségügyi kormányzat célja az átláthatóság növelése és a helyzet javítása az intézményekkel közösen. Bár a szakmai szervezetek óva intenek az intézmények közötti közvetlen összehasonlítástól, a nyilvánosságra hozott információk a betegek körében aggodalmat kelthetnek.
Csütörtök este váltak elérhetővé az NNGYK interaktív oldalán a 2021 és 2025 közötti időszakból származó, aktív fekvőbeteg-ellátó intézményekre lebontott fertőzési adatok. Ezek között szerepelnek a járványokkal kapcsolatos információk, a Clostridium difficile baktériumra vonatkozó hazai statisztikák, valamint egy uniós elemzés a kórházi fertőzésekről. Később várhatóan a multirezisztens kórokozókra és a véráramfertőzésekre vonatkozó adatbázisok is nyilvánossá válnak.
Az egészségügyi kormányzat a transzparenciát és a közös fejlesztést célozza az adatok közzétételével, hangsúlyozva, hogy az információk nem alkalmasak intézmények közötti rangsor felállítására. Oroszi Beatrix országos tisztifőorvos ígérete szerint a kórházak egyénileg is megkapják a rájuk vonatkozó részletes adatokat. A megkeresett fővárosi és vidéki kórházak vezetői alapvetően pozitívan fogadták az adatok nyilvánosságát, de kiemelték a helyes értelmezés fontosságát, valamint a fertőzések elleni küzdelemhez szükséges szakember- és infrastrukturális fejlesztéseket.
A kórházak vezetői szerint az intézmények összehasonlítása rendkívül nehéz, szinte lehetetlen feladat, még hasonló profil esetén is. A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet rámutatott, hogy az ellátott lakosság kora, életmódja, szociális, kulturális, vallási és anyagi helyzete, valamint a betegek alapbetegségei és általános egészségi állapota jelentősen eltérhet. Ezek a tényezők mind befolyásolják a fertőzési arányokat.
A Ceglédi Toldy Ferenc Kórház és Rendelőintézet javaslata szerint a fertőzési adatokat elsősorban az adott intézmény korábbi eredményeivel érdemes összevetni, hosszabb időszakot vizsgálva. Lőrincz Márton Ákos, a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház orvosigazgatója kiemelte, hogy a mikrobiológiai mintavételek gyakorisága és gyakorlata is befolyásolja az adatok értelmezését. Például, ha egy intézmény kevesebb mintát küld vizsgálatra, kevesebb kórokozót mutat ki, ami nem feltétlenül jelent jobb infekciókontrollt, hanem éppen ellenkezőleg, a pontos azonosítás hiányát.
További nehézséget jelent a személyzet hiánya és a nagy betegforgalom, amelyek befolyásolhatják az ellátás minőségét. A betegek intézmények közötti vándorlása is növelheti a kórokozók behurcolásának esélyét, tovább bonyolítva a fertőzések nyomon követését és kezelését.
A kórházak tisztában vannak azzal, hogy az adatok nyilvánossága aggodalmat kelthet a betegekben és hozzátartozókban, különösen a megfelelő ismeretek hiányában. A Jahn Ferenc kórház szerint félrevezető következtetések vonhatók le, ami ronthatja az egyébként kiemelkedő színvonalú osztályok megítélését. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet hangsúlyozta, hogy a közzététel célja a megelőzés támogatása és a betegbiztonság javítása, nem pedig az intézmények megbélyegzése.
A Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet szerint az indokolatlan félelmeket nem az adatok visszatartásával, hanem megfelelő tájékoztatással, edukációval és őszinte kommunikációval kell kezelni. Számukra már az is megnyugtató lehet, ha egy intézmény azonosítja és méri a kockázatokat, valamint intézkedéseket tesz a javításra. A Veszprém Vármegyei Csolnoky Ferenc Kórház is érti az aggodalmat, de felhívta a figyelmet, hogy a bizalomhiány miatt a betegek későbbi orvoshoz fordulása súlyosbíthatja állapotukat.
Franz Mónika, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórház orvosigazgatója szerint a nyilvánosság ösztönzőleg hathat a kórházakra a javulás érdekében. A Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház nem tart attól, hogy az adatok aggodalmat keltenek, mivel a betegek a Covid-járvány óta tisztában vannak az egészségügyi beavatkozások kockázataival. A Honvédkórház, amely az uniós összehasonlításokban jól teljesít, szintén nem aggódik a megítélése miatt.
A kórházak számos próbatétellel szembesülnek a fertőzések elleni küzdelemben. A Jahn Ferenc kórház kiemelte az egyre növekvő antibiotikum-rezisztencia problémáját, ami azt jelenti, hogy bizonyos baktériumok ellenállnak a megszokott antibiotikum-terápiáknak. Sok beteg súlyos állapotban kerül be az intézményekbe, ami tovább nehezíti a kezelést és növeli a fertőzési kockázatot.
Általános tapasztalat, hogy az antibiotikumra nem reagáló kórokozók és a magas betegforgalom egyre több feladatot rónak a kórházakra. Az infrastrukturális adottságok sem mindig megfelelőek; kevés az olyan kórterem, amely alkalmas a fertőzött betegek elkülönítésére. Emellett a krónikus és szociális férőhelyek hiánya miatt az aktív osztályokon maradnak olyan betegek, akiknek már más típusú ellátásra lenne szükségük, tovább terhelve a rendszert.
A kórházak egyöntetűen jelezték, hogy a fertőzések hatékonyabb csökkentéséhez több szakemberre és jelentős infrastrukturális fejlesztésekre lenne szükség. Az adatok nyilvánosságra hozatala reményeik szerint hozzájárulhat ahhoz, hogy a szükséges változtatások megvalósuljanak, és a betegbiztonság tovább javuljon az egészségügyi intézményekben.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása