Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) nemrégiben jóváhagyta azt a békés egyezséget, amely Jakab Péter és Tordai Bence parlamenti képviselők, valamint a magyar állam közötti jogi vitákat zárja le. Ennek értelmében a magyar állam megtéríti a két politikus tiszteletdíjából korábban levont összegeket. A fejleményt Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke jelentette be a nyilvánosság számára Facebook-oldalán, hangsúlyozva a pereskedés lezárásának fontosságát.
Az Országgyűlés elnöke már 2026 júniusának végén kezdeményezte ezen perek mielőbbi, peren kívüli rendezését. Döntésének hátterében az a tény állt, hogy az EJEB korábbi, hasonló ügyekben hozott határozatai rendre a felperes képviselők javára szóltak. A további jogi eljárásokkal járó költségek és időveszteség elkerülése érdekében Magyarország úgy döntött, hogy visszatéríti az érintett képviselők tiszteletdíjából levont összegeket, ezzel lezárva a jogvitát.
A szóban forgó büntetéseket, amelyek most rendezésre kerültek, Kövér László akkori házelnök szabta ki a képviselőkre. Tordai Bence esetében a szankció egy 2021. március elsejei parlamenti incidenshez kapcsolódott. Ekkor a képviselő mobiltelefonjával rögzítette, kérdéseket intézett hozzá, követte, és megpróbálta megállítani Varga Mihály pénzügyminisztert az Országgyűlés épületében. Ezen cselekedetéért, amelyet a parlamenti házszabályok megsértésének minősítettek, 8 233 440 forintos tiszteletdíj-megvonásban részesült. Ez az összeg jelentős részét képezte a képviselő akkori jövedelmének.
Jakab Péter büntetését egy 2021. május 17-i parlamenti felszólalása váltotta ki. A képviselő ekkor a „ficsúrok” kifejezést használta Kövér Lászlóval kapcsolatban, egy politikai vita során. Ezen kijelentéséért, amelyet a házelnök sértőnek és a parlamenti méltósággal összeegyeztethetetlennek ítélt, 9 686 400 forint összegű tiszteletdíj-levonást róttak ki rá. Mindkét büntetés a parlamenti gyakorlatban addig példátlanul magas összegűnek számított.
Forsthoffer Ágnes az egyezség bejelentésekor kiemelte a parlamenti képviselők anyagi függetlenségének alapvető fontosságát. Elmondása szerint ez a függetlenség az egyik kulcsfontosságú biztosítéka annak, hogy a képviselők munkájukat külső befolyástól, nyomástól és kiszolgáltatottságtól mentesen, szabadon tudják ellátni. Az Országgyűlés elnöke kifejtette, hogy az ilyen mértékű tiszteletdíj-elvonások komolyan veszélyeztethetik egy képviselő megélhetését, és meglátása szerint ezek az összegek rendkívül túlzóak, aránytalanok voltak a vétségek súlyához képest.
Az elnök asszony továbbá úgy fogalmazott, hogy a két per lezárása egy korszak végét jelenti, amikor a házelnök, illetve az Országgyűlés vezetése ilyen jellegű, anyagi szankciókkal próbálta meg elhallgattatni a képviselőket, vagy korlátozni a véleménynyilvánításukat. Forsthoffer Ágnes azt is elmondta, hogy a jövőre nézve tervben van az Országgyűlésről szóló törvény módosítása. Jelenleg ez a jogszabály olyan rendkívül magas, és az EJEB előtt sem védhető összegekben határozza meg a minimálisan levonandó tiszteletdíj összegét, amelyek felülvizsgálatra szorulnak. A tervezett módosítás célja egy olyan szabályozási keret kialakítása, amely figyelembe veszi az európai emberi jogi normákat, és biztosítja a képviselői jogok arányos védelmét, miközben fenntartja a parlamenti rendet.
Ez a békés rendezés és a bejelentett törvénymódosítási szándék egyaránt azt sugallja, hogy a magyar jogrendszer igyekszik jobban összehangolódni az európai emberi jogi elvekkel, különösen a szólásszabadság és a képviselői mandátum szabad gyakorlásának védelme terén. A döntés precedenst teremthet a jövőbeni hasonló esetekre, és hozzájárulhat a parlamenti képviselők jogainak és függetlenségének megerősítéséhez a magyar politikai életben.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása