A dorogi Kenyérmezői-patak vizében a megengedett határértéket jelentősen, 37-szeresen meghaladó ólomszennyezést azonosítottak. Emellett kőolaj eredetű szénhidrogének jelenlétét is kimutatták, melyek szintén többszörösen túllépték az előírt értékeket. Az eredményeket Magyar Péter független önkormányzati képviselő hozta nyilvánosságra a dorogi testületi ülésen, miután közérdekű adatigényléssel jutott hozzájuk.
A szennyezés ténye a dorogi önkormányzat pénteki ülésén derült ki, ahol Magyar Péter képviselő ismertette a júniusban végzett mérések adatait. A vizsgálatot a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal vízügyekért felelős főosztálya végezte, miután a képviselő március óta folyamatosan felhívta a figyelmet a patak aggasztó állapotára. A képviselő egy fotót is megosztott, amelyen egy esővíz-elvezető csatornából a patakba folyó szürke anyag látható, jelezve a probléma vizuális megnyilvánulását.
A szennyeződés pontos eredete egyelőre ismeretlen, és a forrás felderítésére irányuló érdemi lépések még nem történtek meg. Tittmann János, Dorog polgármestere az ülésen kifejtette, hogy a szennyezőanyag forrásának azonosítása, valamint a helyzet kezeléséhez szükséges intézkedések megtétele elsősorban a szakhatóságok hatáskörébe tartozik, nem pedig az önkormányzat feladata. Az ügy kapcsán a Dorogi Rendőrkapitányság büntetőeljárást indított környezetkárosítás gyanúja miatt, azonban a Telex megkeresésére küldött válaszban csupán annyit közöltek, hogy az eljárás jelenleg is folyamatban van, további részleteket nem hoztak nyilvánosságra.
Magyar Péter a nyár folyamán az Élő Környezetért Felelős Minisztériumot is értesítette a helyzetről, azonban onnan nem kapott érdemi reakciót, ami a képviselő szerint a probléma súlyosságához képest elégtelen. Tittmann János polgármester az ülésen ismételten hangsúlyozta, hogy az önkormányzat nem rendelkezik azokkal az eszközökkel és hatáskörrel, amelyekkel a szakhatóságok feladatait elláthatná. Kiemelte továbbá, hogy a Kenyérmezői-patak nem a város tulajdonában van, hanem állami kezelésben áll, ami bonyolítja a helyi beavatkozásokat.
A képviselő ezzel szemben rámutatott, hogy az esővízkifolyó, amelyen keresztül a szennyező anyag a patakba jut, a város tulajdonát képezi. Ebből adódóan Magyar Péter szerint a helyzet úgy értelmezhető, hogy a város tulajdonképpen az állami vizet szennyezi, ami a felelősség kérdését összetetté teszi. A felelősség pontos tisztázása és a szennyezés forrásának felderítése kulcsfontosságú a probléma hosszú távú megoldásához.
Magyar Péter március óta igyekszik felhívni a figyelmet a Kenyérmezői-patak állapotára, azonban érdemi intézkedések mindeddig elmaradtak, ami a képviselő szerint elfogadhatatlan. A nyári vizsgálatok után a kormányhivatal ugyan megerősítette a nehézfémszennyezés tényét, de részletes eredményeket akkor még nem tártak fel, ami késleltette a pontos kép kialakulását. A képviselő közérdekű adatigényléssel érte el, hogy a mérési adatok nyilvánosságra kerüljenek, ezzel is növelve az ügy átláthatóságát.
A patak korábbi állapotáról szólva Magyar Péter megjegyezte, hogy egykor gazdag és gyönyörű élővilág jellemezte a vizet, ami mára teljesen eltűnt, jelentős ökológiai károkat okozva. Ez a változás is alátámasztja a környezeti terhelés súlyosságát és a hosszú távú káros hatásokat, melyek nem csupán az emberi egészségre, hanem a természeti környezetre is kiterjednek. A helyzet tehát nem újkeletű probléma, hanem egy régóta fennálló környezeti aggodalom része, amely ismét felszínre került.
A Kenyérmezői-patak a Dunába torkollik, ami felveti a szennyezés szélesebb körű környezeti hatásainak kérdését, különösen a nagyobb folyó ökoszisztémájára nézve. A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal azonban a Telex megkeresésére azt közölte, hogy a szennyezés csekély mennyisége miatt nem veszélyezteti sem a Dunát, sem a térség ivóvízbázisát. A hivatal érvelése szerint a patak a Duna Táti-mellékágáig mintegy öt kilométert tesz meg, ahonnan az Esztergomi Prímás-szigeti vízbázisig további három és fél kilométer a távolság.
Ez a távolság és a vízmennyiség elegendőnek bizonyulhat a szennyező anyagok jelentős hígulásához, ami csökkenti a koncentrációjukat. Emiatt a kormányhivatal nem tartja valószínűnek, hogy a szennyeződés káros hatással lenne az ivóvízbázisra, így az ivóvízellátás biztonságát garantáltnak látja. Azonban a helyi ökoszisztémára és a patak élővilágára gyakorolt hatások továbbra is aggodalomra adnak okot, függetlenül az ivóvízbiztonságtól, hiszen a helyi környezet szennyezettsége vitathatatlan.
A képviselő a lakosság felelősségét is hangsúlyozta a környezetszennyezésben, és több tájékoztatást sürgetett a veszélyekre való felhívás érdekében, hogy a helyi közösség is aktívan részt vehessen a megoldásban. Ez a megközelítés rávilágít arra, hogy a környezetvédelem nem csupán a hatóságok, hanem a helyi közösség közös feladata is, melynek során a tudatosság növelése elengedhetetlen. A tudatosság növelése kulcsfontosságú lehet a jövőbeni szennyezések megelőzésében és a környezet megóvásában.
A Kenyérmezői-patak történetében nem ez az első alkalom, hogy súlyos szennyezéssel szembesülnek, ami a probléma krónikus jellegére utal. 2004-ben és 2005-ben két egymástól független, de rendkívül súlyos szennyezés történt, amelyek mindkét esetben veszélybe sodorták a szomszédos Esztergom ivóvízellátását. Akkoriban ideiglenesen korlátozni kellett a vízfogyasztást a városban, ami jól mutatja a hasonló esetek potenciális komolyságát és az azonnali intézkedések szükségességét.
A jelenlegi helyzetben a rendőrségi nyomozás és a szakhatóságok állásfoglalása is kiemelt fontosságú a további lépések meghatározásában. A szennyeződés forrásának azonosítása elengedhetetlen a probléma tartós megoldásához és a további környezeti károk megelőzéséhez, hiszen enélkül csak tüneti kezelés lehetséges. A jövőbeni intézkedések és a felelősség tisztázása kulcsfontosságú lesz a Kenyérmezői-patak és a tágabb környezet védelme szempontjából, hogy a hasonló esetek elkerülhetők legyenek.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása