A jemeni konfliktus újabb fordulóponthoz érkezett, miután a húszi erők intenzív offenzívát indítottak stratégiai fontosságú magaslatok elfoglalására. Ezzel párhuzamosan a nemzetközi figyelem Donald Trump amerikai elnök egy váratlan döntésére irányult, aki sajtóhírek szerint az utolsó pillanatban visszavonta a húszik elleni tervezett amerikai légicsapások parancsát. A fejlemények tovább mélyítik a térség amúgy is összetett biztonsági helyzetét, és jelentős hatással lehetnek a globális energiaellátásra.
Hétfőn húszi harcosok Jemenben stratégiai magaslatok megszerzésére törekedtek, céljuk a Vörös-tenger partjának elvágása a Szaúd-Arábia által támogatott erők által ellenőrzött területektől. Katonai források szerint a Kahboub-hegység elfoglalására összpontosítanak Taiz és Lahidzs tartományokban. Ezen magaslatok birtoklása teljes ellenőrzést biztosíthatna a Vörös-tenger torkolatánál fekvő Bab al-Mandab-szoros felett, ami nemcsak a húszi pozíciókat erősítené, hanem új frontok megnyitását is lehetővé tenné a dél-jemeni kormányerők ellen.
A húszi mozgalom ebben a hónapban elsöprő offenzívát indított, megfutamítva a déli székhelyű, szaúdi támogatású jemeni kormány erőit. Az ENSZ adatai szerint a harcok kiújulása óta közel 700 ember vesztette életét, és több mint 120 ezren kényszerültek otthonuk elhagyására. A konfliktus súlyosságát jelzi, hogy a húszik szombaton rakétatámadást hajtottak végre Rijád ellen, ahol a repülőtér közelében robbanásokat és füstoszlopokat észleltek.
Ezek az események azután következtek be, hogy sajtóhírek szerint Donald Trump amerikai elnök az utolsó pillanatban lefújta a húszik elleni tervezett amerikai légicsapásokat. A New York Times értesülései szerint a Trump-adminisztráció vasárnap már bevetésre készítette volna a bombázókat, miután Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceg ismételten amerikai katonai beavatkozást kért. Az elnök azonban a gépek megpakolása után végül visszakozott, és leállította a támadást.
A húszik 2014 óta tartják ellenőrzésük alatt a jemeni fővárost, Szanaát, és az Irán által támogatott mozgalom előretörése folyamatosan mélyíti a térségi konfliktust. A jemeni polgárháború már évek óta tart, és a szaúdi vezetésű koalíció aktívan támogatja a nemzetközileg elismert jemeni kormányt a húszik ellen. A mostani offenzíva a déli, szaúdi támogatású erők megfutamításával jelentős területi nyereséget hozott a húszik számára.
A szélesebb diplomáciai környezet is feszült marad, különösen az amerikai-iráni kapcsolatok összeomlását követően, ami miatt a felek között szünetelnek a tárgyalások. Masoud Pezeshkian iráni elnök New Yorkba utazik az ENSZ Közgyűlésére, ami az első ilyen látogatás azóta, hogy az Egyesült Államok februárban Izraellel együtt elindította az „Epic Fury” hadműveletet. Ez a látogatás rávilágít a regionális feszültségek komplexitására és a diplomáciai erőfeszítések nehézségeire.
A jemeni konfliktus elmélyülése közvetlen veszélyt jelent a globális energiaellátásra. A Vörös-tengeri útvonalak bizonytalansága miatt Szaúd-Arábia kénytelen volt olajexportját a Hormuzi-szoroson keresztül futó útvonalakra átirányítani. Ebben a térségben a megemelkedett háborús kockázatok közepette a tartályhajók rekordmagas fuvardíjakat számítanak fel, ami növeli a szállítási költségeket.
Műholdas adatok szerint a szaúdi napi export elérte a 2,9 millió hordót, ami részben kompenzálta a vörös-tengeri Janbu kikötő leállását. Ez segített a globális nyersolajár hordónkénti 100 dollár közelében tartásában, ami korábban 110 dolláros csúcson is járt. Ugyanakkor a finomított termékek árai továbbra is történelmi magasságokban járnak, ami jelentős gazdasági terhet ró a fogyasztókra világszerte.
Az Egyesült Államokban például a dízelüzemanyag kiskereskedelmi ára gallononként 6,51 dollár fölé emelkedett. Ez a drágulás komoly fejfájást okoz Donald Trump számára a novemberi félidős választások előtt, mivel az energiaárak emelkedése gyakran befolyásolja a választók hangulatát és a gazdasági stabilitás megítélését. A jemeni konfliktus tehát nem csupán regionális, hanem globális gazdasági és politikai következményekkel is jár.
A jemeni konfliktus további eszkalációjának lehetősége továbbra is fennáll, különösen a húszi erők stratégiai előretörése és a Bab al-Mandab-szoros feletti potenciális ellenőrzésük miatt. Ez a szoros kulcsfontosságú a globális hajózás és olajszállítás szempontjából, így az ottani instabilitás szélesebb körű zavarokat okozhat a nemzetközi kereskedelemben.
A diplomáciai fronton a helyzet továbbra is feszült, az amerikai-iráni tárgyalások szünetelnek, ami gátolja a konfliktus politikai megoldását. A regionális szereplők, mint Szaúd-Arábia és Irán közötti ellentétek továbbra is táplálják a jemeni háborút, fenntartva a humanitárius válságot és a biztonsági kockázatokat. A globális energiaárakra gyakorolt nyomás valószínűleg fennmarad, amíg a Vörös-tengeri útvonalak biztonsága nem garantált, és a finomított termékek árai stabilizálódnak.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása