Horvát Lili legújabb, első angol nyelvű alkotása, a Jegyzeteim a Marsról a 83. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon debütált. A produkciót a Giornate degli Autori (Venice Days) versenyprogramjának nyitófilmjeként mutatták be, ahol a rendezőnő mellett a két világhírű főszereplő, Mackenzie Davis és Rupert Friend is jelen volt. A film egy romantikus dráma és sci-fi elemeket ötvöző, elgondolkodtató alkotás, amely a szerelem, az identitás és a párkapcsolatokban rejlő távolság kérdéseit járja körül.
A film története szerint Margot (Mackenzie Davis), egy fiatal amerikai űrkutató, aki házassági problémákkal küzd, rejtélyes módon eltűnik. Ez az eset az Alpokban történik, miközben férjével, Sammel (Rupert Friend) és barátaikkal túrázik. Margot hetekkel később váratlanul felbukkan a tiszteletére szervezett búcsúztatón, azonban emlékei elvesztek.
Korábbi életére egyáltalán nem emlékszik, csupán a Mars-kutatásról szóló jegyzeteire, amelyeket kétségbeesetten meg akar semmisíteni. A nő személyisége megváltozott, és már nem az a személy, aki az eltűnése előtt volt. Sam, a férje, mégis a szerelmük második esélyeként tekint felesége visszatérésére, és a köztük kialakult, leküzdhetetlennek tűnő távolságra.
Az alkotás számos nyitott kérdést hagy a nézőben Margot sorsával kapcsolatban. Vajon meghalt és egy idegen lény vette át a helyét? Milyen tudományos felfedezés állhat a háttérben? Hogyan térhetett vissza, és átlépte-e a csillagkapukat? A film nem ad egyértelmű válaszokat ezekre a kérdésekre, hanem a nézőre bízza az űr kitöltését, gondolkodásra ösztönözve.
Horvát Lili a Jegyzeteim a Marsról című filmjével hű maradt korábbi alkotásainak témavilágához. A rendezőnő 2020-ban bemutatott, Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című filmjében is a szerelem, a párkapcsolatok, a vágy és a szenvedély témakörét vizsgálta. Úgy tűnik, hogy a szerelem kimeríthetetlen kérdésköre továbbra is foglalkoztatja.
Ez az új alkotás azonban még az előzőnél is elvontabb történetet tár elénk. A közel kétórás film egy meditatív allegória, amely korunk viszonyaihoz képest szokatlanul mély gondolatokat ébreszt. A rendezői döntés, miszerint a film nem ad konkrét válaszokat, hanem elhallgat, dicséretre méltó, hiszen manapság kevés alkotó vállal ilyen kockázatot.
A film premierje a Velencei Filmfesztiválon, a Giornate degli Autori programjában különleges jelentőséggel bír. Ez volt Horvát Lili első angol nyelvű filmje, amely nemzetközi közönség előtt mutatkozhatott be. A rendezőnő jelenléte mellett a főszereplők, Mackenzie Davis és Rupert Friend is emelték az esemény fényét.
A Jegyzeteim a Marsról központi kérdése, hogy a szerelem képes-e leküzdeni a kapcsolatban lévők között óhatatlanul megjelenő jelentős távolságot. Emellett érdemben foglalkozik a nemi szerepekkel is, felvetve a kérdést, hogy a macsóság vagy az érzékenység diadalmaskodik-e a szerelmi párviadalban. A film mélyrehatóan elemzi az emberi kapcsolatok komplexitását.
Az alkotás lényege abban rejlik, hogy nem ad könnyen emészthető válaszokat, hanem gondolkodásra készteti a nézőt. A film körüllengi a meg nem értettség pátosza, amely különösen Margot karakterén keresztül elevenedik meg. Ez a rendezői megközelítés ritka és bátor a mai filmgyártásban, ahol a közönség gyakran elvárja a lezárt történeteket.
Figyelemre méltó a szenzualitás és a testiség jelentős szerepe is. A másik illata, hangja, egy mozdulat, egy pillantás, egy érintés mind-mind fontos elemei a történetnek. Ez a részletgazdagság és a legapróbb részletekre kiterjedő figyelem Horvát Lili rendezői stílusának egyik jellemzője. A casting is szinte tökéletesnek mondható.
Mackenzie Davis játéka lenyűgöző, mély és könnyed egyszerre. Két szerepet is eljátszik a produkcióban: a régi és az új feleséget, ami különleges kihívást jelentett. Rupert Friend kiváló, egyenrangú partnere Davisnek, aki a tiszta, nyers férfierőt testesíti meg. Maly Róbert operatőri munkája szintén kiemelkedő, hozzájárulva a film vizuális élményéhez.
A Jegyzeteim a Marsról egy rendkívül ajánlott film, amely mélyrehatóan boncolgatja a házasság és az emberi kapcsolatok dilemmáit. Bár az alkotásnak van egy apró szépséghibája – egy budapesti villamos jelenet hangja, amely a kritikus szerint zavaró –, ez az egyetlen pont nem von le az összkép értékéből. A film megtekintése során a nézőnek lehetősége nyílik belépni a szerelem és az identitás legnagyobb kérdéseibe.
Az alkotás bátorsága, hogy nem ad kész válaszokat, hanem gondolkodásra ösztönöz, kiemeli a kortárs filmek közül. Horvát Lili ezzel a művével ismét bizonyítja, hogy képes elvont, mégis mélyen emberi történeteket elmesélni. A film nem csupán egy moziélmény, hanem egy intellektuális utazás is, amely hosszú ideig foglalkoztatja a nézőt a vetítés után.
A rendezőnő kitartása a szerelem témája mellett, és annak folyamatos újragondolása, friss perspektívákat nyit. A Jegyzeteim a Marsról nemcsak egy film, hanem egy felhívás a párbeszédre az emberi kapcsolatok bonyolultságáról és a távolságok leküzdésének lehetőségeiről. Ez a film megérdemli a figyelmet, sőt, még annál is többet.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása