Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter vasárnapi Facebook-posztjában új részleteket közölt a kormány várólista-csökkentési programjáról. A miniszter kiemelte, hogy a kezdeményezés nem csupán a műtétek számának növelésére irányul, hanem a meglévő műtéti kapacitások jobb kihasználására, valamint az egészségügyi személyzet közvetlen érdekeltté tételére is.
A program célja, hogy elsősorban a normál műszak utáni délutáni órákban, illetve hétvégén végezzenek el további műtéteket, ahol erre szakmai és dolgozói kapacitás is rendelkezésre áll. Ennek érdekében pozitív finanszírozási ösztönzőt vezetnek be, melynek jelentős részét azok az ellátó csapatok, orvosok, szakdolgozók és osztályokon dolgozó kollégák kapják, akik a többletteljesítményt ténylegesen lehetővé teszik.
Hegedűs Zsolt beszámolója szerint az egészségügy az értékalapú működés felé mozdul el. Az ösztönzők egy részét szakmai minőségi mutatókhoz, a betegek által jelzett eredményekhez (PROMs), valamint a betegélményhez és betegelégedettséghez (PREMs) kötik. Ez azt jelenti, hogy nem csupán a műtétek száma, hanem azok eredményessége is kulcsfontosságú szemponttá válik.
A miniszter elmondta, hogy a Semmelweis Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen további kapacitások kiépítésén dolgoznak, és külföldi szakemberek is csatlakoznak a programhoz. A műtők kihasználtságát, a tényleges műtéti időt, a műtétek közötti betegcsere idejét és a teljes folyamat hatékonyságát is mérni fogják. Egy üresen álló műtő ugyanis elvesztegetett kapacitást jelent.
Magyar Péter miniszterelnök az országjárása szolnoki állomásán jelentette be korábban, hogy a Tisza-kormány tízmilliárd forintos várólista-csökkentési programot fogadott el. A programot még az idén elindítják, és elsőként azokon a területeken csökkentenék a várakozási időt, ahol a leghosszabbak a várólisták.
Ilyen kiemelt területek például a csípő- és térdprotézis-, valamint a szürkehályog-műtétek. A miniszterelnök elvárása szerint legkésőbb január elsejére már látható hatást kell elérnie a programnak.
A program egyedi megközelítést alkalmaz, elkerülve az egységes, országos sablonok alkalmazását. Minden kórháznál külön problématérképet készítenek, és az adott intézmény szűk keresztmetszeteire keresnek megoldást. A cél a biztonság és a minőség megtartása mellett a műtétek számának folyamatos emelése.
Fontos szempont a betegek tájékoztatása is. A program keretében a páciensek egyre több, érthető és összehasonlítható információt kapnak majd az egyes intézmények teljesítményéről, minőségéről és eredményeiről. Ezáltal valódi információk alapján dönthetnek majd arról, hogy melyik kórházat választják.
A várólisták tisztítása is folyamatban van, hogy pontosan lássák, kik azok a betegek, akik ténylegesen műtétre várnak. Felülvizsgálat alatt áll a 2025 áprilisában bevezetett ortopédiai várólista-protokoll is, amely a 35 feletti BMI-hez kapcsolódó automatikus ideiglenes korlátozás helyett az egyéni betegkockázaton, a szakmai mérlegelésen és a kezelőcsapat döntésén alapuló megközelítést fogja alkalmazni.
A várólista-csökkentési program bevezetése hosszú távon hozzájárulhat az egészségügyi ellátás hatékonyságának növeléséhez és a betegek elégedettségének javításához. Az ösztönzők és a minőségi mutatók bevezetése várhatóan ösztönzi a bizonyítottan jó szakmai gyakorlatot és az eredményességet.
A kapacitások bővítése és a folyamatos mérés révén az egészségügyi rendszer képes lehet a várakozási idők jelentős csökkentésére. A betegek számára nyújtott átláthatóbb információk pedig erősíthetik a bizalmat és elősegíthetik a megalapozott döntéshozatalt az ellátás kiválasztásában.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása