Orbán Viktor miniszterelnök a Demokrata című lapban megjelent interjút ajánlott követőinek, melyben Taraczky Dániel, a hatvanpusztai birtok építésze nyilatkozott. Az interjú célja a miniszterelnök szerint a "valóság" bemutatása volt az apja nevén lévő majorságról, mely régóta a közérdeklődés középpontjában áll. Az építész által elmondottak azonban részben ellentmondanak a birtok tulajdonjogi adataival és az eddig ismert történettel, különösen az építkezés kezdetének időpontjával és a nyilvánosság figyelmének alakulásával kapcsolatban.
Taraczky Dániel az interjúban elmondta, hogy onnan ismeri Orbán Viktort, hogy gyermekeik egy óvodába és egy iskolába jártak. Az építész állítása szerint 2009-ben bízták meg a hatvanpusztai majorság tervezésével, amit ő "békeidőnek" nevezett az akkori kormányváltás előtt. Ezt az évszámot többször is megismételte az interjú során, hozzátéve, hogy emlékei szerint már ekkor "felhajtás" övezte az építkezést Orbán Győző személye miatt.
Az építész szerint a Fidesz első újraválasztása, amit ő 2014-re datált, előtt már cikkek jelentek meg a beruházásról. Majd 2018-as választások előtt vált jelentősebb témává, 2020-tól pedig Hadházy Ákos képviselő bekapcsolódásával kapott óriási publicitást. Taraczky elmondása alapján a megbízás egy olyan gazdaság létrehozására szólt, amely száz embernek biztosít zöldséget és gyümölcsöt, valamint lakást a szűkebb családnak és elegendő helyet a nagyobb családi összejöveteleknek.
Ennek megfelelően az egyik épületben feldolgozóüzem és hűtőkamra, a másikban pedig vendégház kapott helyet. Fontos megemlíteni, hogy Taraczkyt a hatvanpusztai építkezés kapcsán a Magyar Építész Kamara etikai és fegyelmi bizottsága elmarasztalta, és egy évre eltiltotta szakmája gyakorlásától. A kamaránál Hadházy Ákos tett panaszt, mivel a légifotók és az építkezésről kikerült képek alapján egyértelműnek látta, hogy teljesen elbontották a József nádor által épített, műemléki védettségű egykori majorsági épületeket.
A tulajdoni lapok szerint azonban 2009-ben, amikor Taraczky állítása szerint a megbízást kapta, Orbán Győző még nem volt a birtok tulajdonosa. A majorság 2006 és 2011 között a CIB Ingatlanlízing Zrt. tulajdonában állt, és csak 2011 nyarán vásárolta meg Orbán Győző cége, a CzG Ingatlanforgalmazó Kft. Az építész által említett évszámok is pontatlanok; a Fidesz első újraválasztása nem 2014-ben, hanem 2010-ben történt, ami szintén eltérést mutat a valósághoz képest.
A birtok iránti érdeklődés először Ferenczi Krisztina oknyomozó újságíró figyelmét keltette fel, aki "Narancsbőr" című könyvében részletesen írt róla. Később, miután Orbán Győző megvette a 13 hektáros majorságot, Mészáros Lőrinc cége bérelte tőle tíz évre, előre kifizetve az összesen 155 millió forintos bérleti díjat. Mészáros Lőrinc akkoriban azt nyilatkozta, hogy a környező földek műveléséhez szükséges gépeket tárolja a majorságban, ami indokolja a bérlést.
A szélesebb nyilvánosság 2016-ban szerzett tudomást Hatvanpusztáról, akaratlanul is Orbán Viktor maga hívta fel rá a figyelmet. Egy állatvédelmi posztban közös képet tett közzé Nárcisz kutyájával, ami az újságírókat a majorsághoz vezette. Ekkor még omladozó épületek és egy rozsdás kerítés, valamint egy kopott figyelmeztető tábla és egy kamera jellemezte a területet, védve a kíváncsiskodóktól. A nagyszabású építkezés csak 2019-ben kezdődött el, amikor Orbán Győző a saját nevére vette a birtokot. Ettől az időponttól kezdve Hadházy Ákos is készített légifelvételeket az építkezésről, és a HVG által később megszerzett tervek közül a legkorábbiak is 2019-es dátumúak voltak.
Az építész interjúja és a nyilvánosan elérhető adatok közötti eltérések komoly kérdéseket vetnek fel a hatvanpusztai projekt kronológiájával és átláthatóságával kapcsolatban. A 2009-es megbízás állítása, miközben a tulajdonjog csak 2011-ben került Orbán Győző cégéhez, jelentős ellentmondást mutat. Ez az eltérés befolyásolhatja az építkezés megítélését és a nyilvánosság tájékoztatását, valamint rávilágít a hivatalos dokumentumok és a személyes visszaemlékezések közötti különbségekre.
A Magyar Építész Kamara etikai eljárása, mely Hadházy Ákos panaszára indult, szintén kiemeli a helyzet súlyosságát és a szakmai aggályokat. A panasz szerint a József nádor által épített, műemléki védettségű majorsági épületeket teljesen elbontották, ahelyett, hogy felújították volna, ami súlyos műemlékvédelmi kérdéseket vet fel. Taraczky ezzel szemben az interjúban úgy beszél, mintha a felújítás során az épületeket eredeti állapotban állították volna helyre. Kijelentette, hogy az érdeklődés fókuszában lévő épületek, mint a juhakol, egy centivel sem lettek nagyobbak vagy másmilyenek, mint amit valamikor Pollack lefektetett.
Az építész nyilatkozata, melyet a miniszterelnök a "valóság" bemutatásaként ajánlott, újabb kérdéseket vet fel a hatvanpusztai birtok történetével és az építkezés körülményeivel kapcsolatban. A nyilvánosan elérhető dokumentumok és az interjúban elhangzottak közötti kronológiai eltérések további vizsgálódásra adhatnak okot, fenntartva a közérdeklődést a projekt iránt.
Az ügy továbbra is a közérdeklődés középpontjában marad, különösen a műemlékvédelem, a tulajdonjogi viszonyok és az építészeti etika szempontjából. A Magyar Építész Kamara döntése és az építész egyéves eltiltása is jelzi az ügy komplexitását és a felmerülő szakmai aggályokat, melyek további fejleményekhez vezethetnek a jövőben.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása