Hankó Balázs korábbi kulturális és innovációs miniszter a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) körüli, közel 17 milliárd forintos támogatási ügy kapcsán adott interjút, melyben kifejezte, hogy nincsenek illúziói a helyzettel kapcsolatban. Elmondása szerint lélekben próbál felkészülni, és családját is felkészíti a „meghurcoltatás következő állomására”. A miniszter álláspontja szerint az ügyben minden jogszerűen történt.
Hankó Balázs elmondása szerint az előző kormány döntése értelmében megszűnt az a maradványtartási kötelezettség, amely a Szerencsejáték Zrt. bevételeiből befolyó összegeket érintette az NKA-nál. Ennek eredményeként mintegy 17 milliárd forint vált szabaddá, melynek sorsáról egy, az NKA-n belül létrehozott ideiglenes kollégium dönthetett. A volt miniszter hangsúlyozta, hogy a pályázati felhívás az NKA honlapján nyilvánosan megjelent, tájékoztatva a közvéleményt az egyedi kérelmek benyújtásának lehetőségéről.
A forrásból közel 800 program kapott támogatást, összesen több mint tízmilliárd forint értékben. A fennmaradó 7,6 milliárd forint sorsáról szólva Hankó Balázs kifejtette, hogy ez az összeg az egyedi kérelmek egy másik csoportjához tartozott, melyek esetében először a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő végezte az események ellenőrzését. Ezt követően az ideiglenes kollégium az NKA elnökének és alelnökének egyetértésével hagyta jóvá a támogatásokat, melyeket Hankó Balázs „bizalmi alapon” hagyott jóvá.
Felmerült a kérdés, hogy bizonyos támogatások, mint például Mága Zoltán koncertsorozatának 500 millió forintos, vagy Fásy Ádám családtagjaihoz, Fásy Zsülietthez és Fásyné Gurzó Máriához köthető vállalkozások több mint 100 millió forintos támogatása, nem tekinthetők-e bújtatott kampánytámogatásnak. Hankó Balázs erre válaszul úgy fogalmazott, hogy „kultúrpolitikai harc folyik”, és a korábbi kormány tudatosan támogatta a nemzeti önazonosságot, a szuverenitás eszméjét és a keresztény értékrendet erősítő kulturális produkciókat és személyeket. Hozzátette, hogy a programok egy része jóval a kampány előtt, más része pedig a választások után valósult meg.
Az NKA-botrány áprilisban robbant ki, amikor a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő egyik munkatársa, Papp Gergő megkereste Molnár Áron színész-aktivistát. Papp Gergő tudomása szerint közel 17 milliárd forintos NKA-s támogatáskifizetés történt, melynek döntéseit és döntéshozó testületét nem hozták nyilvánosságra. Molnár Áron április 23-án számolt be az ügyről, állítva, hogy az NKA milliárdokat utalt ki a Fidesz gazdasági, közéleti és művészeti holdudvarának.
Ezt követően az NKA honlapján megjelent egy lista, amelyből láthatóvá vált, hogy számos, a Fideszhez közel álló alkotó kiemelkedően nagy összegeket kapott az NKA bizonyos kiemelt kulturális keretéből. Példaként említhető, hogy tízmilliós támogatások jutottak fideszes képviselők választások előtti rendezvényeire, valamint 17 millió forintos támogatást kapott a Bajnokok Ligája himnuszának népzenei előadása. A hírek hatására több vezető is lemondott pozíciójáról.
Bús Balázs lemondott az NKA alelnöki tisztségéről, Baán László, Both Miklós és Vidnyánszky Attila pedig az NKA bizottsági tagságáról. Június végén a Kecskeméti Járásbíróság egy hónapra letartóztatásba helyezte Bús Balázst, valamint Ughy Attilát, a Lechner Tudásközpont akkori tanácsadóját, aki később távozott posztjáról. A gyanú szerint az NKA döntéshozó testülete 2024 decemberétől törvényeket és szabályokat megszegve, 1079 darab, összesen több mint 17 milliárd forint értékű támogatásról döntött.
Az NKA-botrány rávilágít a közpénzek elosztásának átláthatóságával és jogszerűségével kapcsolatos aggodalmakra, különösen egy olyan területen, mint a kulturális támogatások. A vádak szerint a döntéshozatal nem volt nyilvános, és a támogatások jelentős része politikai kötődésű személyekhez és eseményekhez került. Ez felveti a bújtatott kampányfinanszírozás és a közpénzek pártpolitikai célokra való felhasználásának lehetőségét.
Hankó Balázs nyilatkozata, miszerint "kultúrpolitikai harc folyik", aláhúzza a kulturális szféra politikai megosztottságát és a támogatási mechanizmusok ideológiai alapon történő felhasználásának vádjait. Az ügy a közbizalom szempontjából is kiemelten fontos, hiszen a kulturális alapok célja a művészet és a kultúra széles körű támogatása, nem pedig politikai érdekek szolgálata. A lemondások és letartóztatások tovább erősítik az ügy komolyságát és a jogi következmények súlyát.
Az ügyben a nyomozás tovább folytatódott, júliusban a nyomozók a Fidesz szervereit biztosító központban is megjelentek, ahol szervereket foglaltak le a Fidesz-frakciótól. A Legfőbb Ügyészség azonban később szabálytalannak minősítette az adathordozók lefoglalását, mivel a nyomozók az ügyben nem releváns adatokhoz is hozzáfértek. Ennek következtében augusztusban az adathordozókat visszaszállították a szolgáltató telephelyére.
A legfrissebb fejlemények közé tartozik, hogy Hankó Balázs NKA-ügyben érintett volt kabinetfőnökét és egy másik gyanúsítottat is szabadlábra helyezték a letartóztatásból. A botrány azonban újabb fordulatot vett, amikor a közelmúltban a NAV két embert vett őrizetbe, melynek hátterében a Fásy családhoz köthető dokumentumfilm állt. Szerdán letartóztatták Fásyné Gurzó Máriát, Fásy Ádám feleségét, akinek a bíróság egy hónapra elrendelte a letartóztatását. A gyanú szerint fiktív számlákkal igazolta a „Kéz, szív, lélek – magyar kortárs művészek nyomában” című alkotás első két részének határidőre történő elkészültét. Az NKA-botrány tehát továbbra is aktív jogi és közéleti fejleményekkel jár.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása