Halmai Gábor jogászprofesszor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa, augusztus 20-án állami kitüntetésben részesült. A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje polgári tagozatát Baka András köztársasági elnök adta át az Országház kupolacsarnokában. A kitüntetés a jogászprofesszor hosszú évtizedes tudományos, oktatói és közéleti munkásságát ismeri el.
A kitüntetett, Halmai Gábor 1951. október 2-án született Budapesten, és 1976-ban szerezte jogi diplomáját az ELTE-n. Szűkebb kutatási területei közé tartozik a véleményszabadság alkotmányjogi aspektusai, valamint az egyesülési és véleménynyilvánítási jog alkotmányos korlátai. E témakörből írta 1997-ben akadémiai doktori értekezését is.
Halmai Gábor következetesen az egyetemi tanár vagy professor emeritus megjelölést használja bemutatkozásaiban, mivel az alkotmányjogász címkét nem tartja formálisnak vagy tudományos teljesítményt igazolónak. Az egyetemi tanári kinevezés ezzel szemben szigorú tudományos és oktatói feltételekhez kötött, és a köztársasági elnöktől kapott elismerést jelenti.
Halmai Gábor az Alkotmánybíróság megalakulása utáni években Sólyom László elnök egyik főtanácsosaként dolgozott. Ebben az időszakban az Alkotmánybíróság a világ egyik legbefolyásosabb testületének számított, széles hatáskörrel és rendkívüli aktivitással. Sólyom László célja egy „láthatatlan alkotmány” felépítése volt az alkotmányértelmezés és a bírósági gyakorlat által kialakított alapelvek révén.
Halmai hat évig tartó alkotmánybírósági munkája alapvetően formálta jogászi gondolkodását, és részt vett olyan jelentős döntések előkészítésében, mint a halálbüntetés eltörlése, a visszamenőleges igazságszolgáltatás tilalma, vagy az emberi jogokat megalapozó határozatok. Sólyom Lászlóhoz hasonlóan Halmai is a hatalom megosztásának és az ágak közötti kölcsönös ellenőrzés fontosságát hangsúlyozza. Ezt tükrözi az az eset is, amikor Sólyom 1995-ben elhárította Horn Gyula miniszterelnök találkozókezdeményezését a Bokros-csomag alkotmányossági vizsgálata idején, mondván, az Alkotmánybíróság a Magyar Közlönyön keresztül kommunikál a kormánnyal.
Halmai Gábor gazdag tudományos és oktatói pályafutást tudhat magáénak. A Közép-Európai Egyetemen (CEU) az emberi jogi program alapítója és vezetője volt, 1998-tól pedig az Emberi Jogi Információs és Dokumentációs Központ (INDOK) igazgatója. Nemzetközi ösztöndíjakkal tanult és kutatott, többek között a Kölni Egyetemen és a Michigani Egyetemen, valamint vendégprofesszorként a Princeton Egyetemen.
Elsőként vezette a Velencei Egyetemhez kapcsolódó európai emberi jogi mesterprogramot, majd 2016 és 2022 között a firenzei European University Institute (EUI) összehasonlító alkotmányjogi professzoraként és tanszékvezetőjeként tevékenykedett. Magyarországon is rendszeresen tanított, 2002-től a győri Széchenyi István Egyetemen tanszékvezető, 2006-tól az ELTE egyetemi tanára volt. Tudományos munkásságának kiemelkedő pontja az 1997-ben alapított Fundamentum című emberi jogi folyóirat, amelynek főszerkesztője is.
A tudományos munka mellett Halmai Gábor a közéleti szerepvállalástól sem idegenkedett. Bár soha nem volt az SZDSZ tagja, a párt szellemi holdudvarának meghatározó alakjaként tartották számon. A rendszerváltozás idején alapító tagja volt a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (TDDSZ) és a Nyilvánosság Klubnak, utóbbinak ügyvivőjeként is tevékenykedett.
A 2000-es években ismét vállalt politikai-társadalmi tisztségeket, többek között a Soros Alapítvány kuratóriumának elnöke, az Országos Választási Bizottság (OVB) tagja, majd elnökhelyettese, valamint a 2006 őszi zavargásokat vizsgáló Gönczöl-bizottság tagja volt.
Halmai Gábor pályafutása során rendszeresen kritikus hangot ütött meg az alkotmányosság és az alkotmányozás kérdéseiben. Az Alkotmánybíróság tagjainak kiválasztásával kapcsolatban nehezen élte meg, hogy nála szerényebb képességű jogászok kerültek a testületbe. A 2000-es évek végétől már nem is vállalt volna jelölést alkotmánybírói pozícióra.
Az elmúlt időszakban is aktívan kifejtette véleményét a médiában aktuális alkotmányjogi és politikai kérdésekről. A Szabad Európának adott 2024 nyári interjújában hangsúlyozta, hogy egy lojális bírókkal feltöltött Alkotmánybíróság elveszíti függetlenségét és nem tudja betölteni funkcióját, ami más szervezetekre is igaz. A Schadl–Völner-üggyel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a bírósági eljárás csupán látszat, és az esetleges büntetések sem bizonyítják, hogy Magyarország ne lenne velejéig korrupt rendszer.
Idén júliusban a Klubrádióban Halmai Gábor felhívta a figyelmet egy új alkotmány előkészítésének szükségességére, széles társadalmi részvétellel. Kiemelte, hogy sem az 1989-es, sem a 2011-es alkotmányozás nem zajlott megfelelő társadalmi egyeztetéssel, ezért most egy hosszabb előkészítő folyamatra lenne szükség. A jelenlegi alkotmánymódosítás tervezetéhez kért szakmai véleményekre biztosított öt napot rendkívül rövidnek ítélte.
Megjegyezte, hogy a Fundamentum folyóirat alapító-főszerkesztőjeként benyújtott javaslataikat nem vették figyelembe, és visszajelzést sem kaptak. Ezek a megnyilvánulások rávilágítanak Halmai Gábor folyamatos elkötelezettségére az alkotmányos értékek és a jogállamiság iránt, még akkor is, ha kritikus álláspontot képvisel a jelenlegi folyamatokkal kapcsolatban.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása