Hadházy Ákos volt országgyűlési képviselő egy vasárnapi Facebook-bejegyzésben reagált az elmúlt napok közéleti vitáira, különös tekintettel a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökének megválasztására. Álláspontja szerint a kormány kritizálását elutasítók egy „NER 2.0” rendszert építenének, még ha nem is ez a szándékuk.
Hadházy Ákos szerint a felelősségre vonáshoz nem új hivatalokra, hanem a már meglévő intézmények – rendőrség, NAV, ügyészség, bíróságok – hatékony és független működésére van szükség. Hangsúlyozta, hogy a bírósági ítélethozatal felgyorsítható törvényekkel és erőforrásokkal, tiszteletben tartva a bíróságok függetlenségét. Véleménye szerint a kormány megalakulása óta eltelt majdnem négy hónap, illetve április 12-e óta öt hónap elegendő idő volt a vagyon kimentésére és a nyomok eltüntetésére.
Az NVVH élére megválasztott Unger Anna kapcsán Hadházy elismerte, hogy Unger Anna akár jó elnök is lehet, de Ligeti Miklóst jobb választásnak tartotta volna. Kifejtette, hogy a kormánypárti képviselőktől nem hallott érdemi érveket Unger Anna kiválasztására, csupán a kritikusok bírálatát. Reményét fejezte ki, hogy Unger Anna a bűnösök felelősségre vonásán fog dolgozni, amennyiben nem mond le.
A volt képviselő nem kívánja elengedni az ügyet, mivel gyanúja szerint a 96 jelentkezőből a négy jelölt kiválasztása előre eldöntött módon, valódi pontrendszer nélkül történt. Ezt az eljárást a trafikbotrányhoz képest rosszabbnak ítélte, mivel a pontrendszerről semmilyen információ nem hozzáférhető, és a Tisza párt képviselői is elzárkóznak annak kiadásától. Hadházy szerint ez súlyos kérdéseket vet fel, és több jelölt is jelentkezett nála, ami tovább erősíti kételyeit Unger Anna bejutásával kapcsolatban.
Közérdekű adatigénylést nyújtott be a Miniszterelnökségnek és a parlamentnek a jelölési folyamat részleteiről. Hadházy Ákos úgy véli, az adatok megtagadása is egyfajta válasz, bár reméli, hogy a transzparenciát hirdető kormány nem várja meg az emiatt indítandó pert.
Az Országgyűlés pénteken választotta meg Unger Annát a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökének. Ez a döntés jelentős kritikát váltott ki a közéletben. Magyar Péter is reagált a helyzetre, részben védelmezve a választási folyamatot, de utalásokat téve Hadházy Ákosra is. Később egy terjedelmes posztban kifejtette, hogy a kormány döntései nem mindig követik a közvélemény elvárásait, mert „nem mindig a legnépszerűbb döntés a jó döntés”.
A miniszterelnök (Magyar Péter) a kritikákra reagálva arra kérte a bírálókat, hogy ne menjenek le egy bizonyos szint alá. Emellett Molnár Áronnal is komoly szópárbajba keveredett a kommentek között. Hadházy Ákos az NVVH elnöki kinevezésén kívül az augusztus 20-i tűzijáték körüli botrányra is reagált. Jelezte, feljelentést tesz, amennyiben a kormány nem vizsgálja ki a közbeszerzést.
A G7 portál információi szerint a közel négymilliárd forintos megbízást elnyerő cég hetekkel a közbeszerzés kiírása előtt, sőt még a korábbi szervezővel kötött szerződés felbontását megelőzően kezdett egyeztetni a rendezvénysorozatról. Hadházy üdvözölte a Belügyminisztérium vizsgálatát, de kritikával illette Radnai Márkot és Besnyő Dánielt az ügyben.
Hadházy Ákos álláspontja rávilágít a közéleti vitákban a kritika és a transzparencia szerepére. Szerinte a kormányzati döntések átláthatóságának hiánya, különösen egy olyan fontos pozíció betöltésekor, mint az NVVH elnöki posztja, aláássa a közbizalmat és felveti a nepotizmus vagy az előre eldöntött kimenetelek gyanúját. A volt képviselő szerint a valódi felelősségre vonáshoz a meglévő intézmények megerősítése és függetlenségének biztosítása a kulcs, nem pedig új hivatalok létrehozása, amelyek működése eleve kérdéses.
A közérdekű adatigénylés és az arra adott válasz, vagy annak hiánya, alapvető fontosságú a demokratikus ellenőrzés szempontjából. Hadházy szerint a megtagadás is üzenetértékű, és rávilágít arra, hogy a transzparencia ígérete és a valóság között eltérés lehet. A tűzijáték közbeszerzésének ügye is hasonló aggályokat vet fel az átláthatóság és a szabályszerűség tekintetében, jelezve, hogy a közéleti ellenőrzés több területen is kihívásokkal néz szembe.
A Miniszterelnökségnek és a parlamentnek elküldött közérdekű adatigénylés sorsa meghatározó lesz az NVVH elnöki kinevezésének további megítélésében. Amennyiben az adatokat megtagadják, Hadházy Ákos peres úton kívánja kikényszeríteni az információk nyilvánosságra hozatalát, ami hónapokig elhúzódó jogi eljárást eredményezhet. Ez az eljárás fényt deríthet a jelölési folyamat tényleges körülményeire, és befolyásolhatja a közvélemény Unger Annáról és a hivatalról alkotott képét.
Az augusztus 20-i tűzijáték közbeszerzésével kapcsolatos feljelentés és a Belügyminisztérium vizsgálata szintén fontos fejleményeket hozhat. Az ügy kimenetele nemcsak a konkrét közbeszerzés szabályszerűségére ad választ, hanem precedenst teremthet a jövőbeni hasonló esetek kezelésére is. Mindkét ügy rávilágít a közéleti elszámoltathatóság és a transzparencia iránti igényre, és arra, hogy a politikai szereplők hogyan reagálnak a felmerülő kritikákra és gyanúkra.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása