Hack Péter jogtudós, az ELTE professor emeritusa szerint felmerülhetett Seszták Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogának megsértése, amikor őrizetbe vették. A szakértő álláspontja szerint az Országgyűlésnek indokolt lenne kivizsgálnia az eset körülményeit.
Az ügyben Unger Anna, a Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatal (NVVH) elnöke ellentmondásos nyilatkozatokat tett Seszták Miklós őrizetbe vételének időzítéséről. Kezdetben azt állította, hogy az intézkedést végző Tasnády Katalin, az NVVH nyomozati elnökhelyettese megvárta a mentelmi jog felfüggesztéséről szóló határozat megjelenését a Magyar Közlönyben. Később azonban már úgy fogalmazott, hogy Tasnády csupán az Országgyűlés elnökének kihirdetését várta meg, mielőtt kezdeményezte az őrizetbe vételt.
Seszták Miklós őrizetbe vételére szeptember 28-án 10 óra 54 perckor került sor, az intézkedést az NVVH hajtotta végre. A politikus mentelmi jogát felfüggesztő határozat azonban csak később, 11 óra 46 perckor jelent meg a Magyar Közlönyben. Ez az időbeli eltérés vetette fel a mentelmi jog esetleges megsértésének kérdését.
Papp Gábor, a politikus ügyvédje törvénytelennek minősítette a volt miniszter megfigyelését és követését is, mivel ez még a mentelmi jog felfüggesztése előtt történt. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) azonban vitatta ezt az állítást. Válaszukban kifejtették, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény 215. paragrafusának ötödik bekezdése lehetőséget ad a leplezett megfigyelésre, amit a mentelmi joggal védett személyekre vonatkozó külön eljárási szabályok sem zárnak ki.
A KNYF továbbá hangsúlyozta, hogy a törvény 719. paragrafusának első bekezdése kizárólag a mentelmi joggal rendelkező személy gyanúsítását, a vele szemben történő kényszerintézkedés alkalmazását és a vádemelést tilalmazza a mentelmi jog felfüggesztését megelőzően. Az NVVH szeptember 28-án reggel vonta magához a KNYF-től az országgyűlési képviselőt érintő nyomozást, még az intézkedés napján.
Hack Péter részletesen ismertette a mentelmi joggal kapcsolatos eljárási rendet. Közvádas ügyekben a Legfőbb Ügyészség fordul az Országgyűléshez a gyanúval érintett képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérve. Ezt követően a parlament mentelmi bizottsága foglal állást, majd a végső döntést az Országgyűlés plenáris ülésén hozzák meg.
A jogtudós kiemelte, hogy a mentelmi jog elsősorban a törvényhozás, az Országgyűlés intézményének védelmét szolgálja, nem pedig az egyes képviselők kiváltsága. Éppen ezért közvádas ügyben a képviselő nem mondhat le mentelmi jogáról; erről kizárólag az Országgyűlés jogosult minősített többséggel dönteni.
A parlamenti döntés után kétféle hivatalos tájékoztatási mód jöhet szóba a Legfőbb Ügyészség felé. Az egyik, hogy a döntés megjelenik a Magyar Közlönyben. A másik lehetőség, hogy az Országgyűlés elnöke hivatalosan tájékoztatja a Legfőbb Ügyészséget a döntésről.
Hack Péter hangsúlyozta, hogy a plenáris ülésen hozott döntés televíziós közvetítése vagy újsághír formájában történő értesülése nem számít hivatalos tájékoztatásnak az eljáró ügyész számára. Jogi szempontból ez abszurd, mivel a média nem minősül hivatalos forrásnak.
A Legfőbb Ügyészség megkeresésére kiderült, hogy az Országgyűlés elnökének hivatalos tájékoztatását az érintett képviselők mentelmi jogának felfüggesztéséről csak október 5-én kapták meg. Ez azt jelenti, hogy a hivatalos értesítés egy héttel Seszták Miklós őrizetbe vétele után jutott el a Legfőbb Ügyészséghez, amikor a volt minisztert már régen letartóztatták.
Hack Péter erre reagálva ismételten megerősítette, hogy Seszták Miklós mentelmi jogát megsérthették. Szerinte a lehetséges jogsértés körülményeit az Országgyűlésnek feltétlenül ki kellene vizsgálnia. A jogtudós szerint nem szerencsés üzenet, ha egy újonnan felálló hivatal első munkanapján ilyen jellegű események történnek.
A jogtudós felidézett egy korábbi, hasonló esetet, amikor a parlament már indított vizsgálatot mentelmi jog megsértése miatt. 1992. augusztus 7-én Kiskunfélegyházán a rendőrök megsértették Glattfelder Béla fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogát, amit a vizsgálat meg is állapított.
Ez a precedens is alátámasztja Hack Péter álláspontját, miszerint a jelenlegi ügyben is szükséges a parlamenti vizsgálat. A mentelmi jog tiszteletben tartása alapvető fontosságú a jogállamiság és a törvényhozás intézményének integritása szempontjából.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása