Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök új könyvének bemutatóján osztotta meg gondolatait a politika természetéről, az emberi felelősségről és a nyugati civilizáció aktuális helyzetéről. A rendezvényen felidézte korábbi politikai pályafutását, különös tekintettel a 2006-os őszödi beszédre, amelynek során már megfogalmazódott benne a könyvírás gondolata. A volt pártelnök kiemelte, hogy azóta a világ és az ő nézőpontja is jelentősen változott, túllépve a hagyományos bal-jobb megosztottságon.
A könyvbemutató elején Gyurcsány Ferenc visszatekintett a 2006-os, indulatokkal teli megszólalására, amelyben megemlítette, hogy szükség esetén könyveket fog írni. Ekkor még a modern magyar baloldalról szóló műveket képzelt el, azonban az azóta eltelt időben a horizontja kibővült. Úgy látja, ami akkor izgalmasnak tűnt – egy baloldali szellemi hagyatékra épülő program –, azon ő és a világ is túllépett.
A nyugati civilizáció ma már nem a bal- és jobboldali kérdésekkel küzd elsősorban, hanem azzal, hogy meg tudja-e őrizni a humanista demokratikus centrumot. A volt miniszterelnök szerint a politika, különösen a posztmodern korban, a pillanatnak él, ami nemcsak a politikusokra, hanem a szélesebb társadalomra is jellemző. A könyvében az ember felelősségét, az önmaga számára jelentés és mérce megtalálásának fontosságát vizsgálja.
A szerző hangsúlyozta, hogy az ember csodálatos, és bár egyénileg sok gonddal küzdünk, együtt nagyszerű dolgokat teremtettünk. Ugyanakkor hozzátette, hogy időnként "nekimegyünk a falnak", és éppen most élünk egy ilyen időszakban. Ebből a helyzetből azonban tanulni fogunk, és a könyve ehhez nyújthat támpontot.
A kötet célja, hogy segítsen az embernek bízni önmagában, és ne külső tekintélyekhez forduljon egy igaz, emberi világ megteremtéséhez. Gyurcsány Ferenc leszögezte, hogy a könyv nem a pártcsaládja nézetrendszeréhez igazodik, hanem a saját baloldaliságát próbálja élővé tenni, miközben más eszmetörténeti hagyományokból is merít.
Gyurcsány Ferenc a politikát a közviszonyok rendezéseként definiálta, amely már a mindennapi dilemmákban is megjelenik, például egy moziválasztásnál. Ebbe a kategóriába sorolta a BKV szidását is, mint a közösségi élet részét. Különbséget tett az író és a politikus beszédmódja és céljai között.
Az író árnyaltan fogalmazhat, mesél és intim világot ad, nem kér felhatalmazást és nem akar közvetlenül cselekedni. Ezzel szemben a politikusnak meggyőzni és cselekedni kell, a kommunikációja gyakran fekete-fehér, és naponta "verekszik". Bár van hasonlóság a két szakma között, a kívánatos magatartás jelentősen eltér a két szerepkörben.
A könyv az emberi szellem végtelenségéről szól, és arról, hogy az ember képes újraértelmezni önmagát és a világot. Az "isteni ember" kifejezés a magyar nyelvben jobban visszaadja ezt a gondolatot, mint az angol fordítások, amelyek dilemmákat okozhatnának. A szerző neve szándékosan nem szerepel a borítón, hogy a cím önmagáért beszéljen.
A kötet első része azt taglalja, hogy az emberek akaratlanul is politizálnak, a remeték kivételével. A második rész pedig azt vizsgálja, hogy véleményeink és cselekedeteink mennyire befolyásoltak a befogadó közösségünk, szokásaink, neveltetésünk és megfelelési vágyunk által. Gyurcsány Ferenc szerint az ember csodálatos, és a könyv egy pozitív üzenetet hordoz.
Gyurcsány Ferenc könyve azon kevés kötetek közé tartozik, amelyek a világ megértését segítik. Míg Yuval Noah Harari művei az ember istenné válásának lehetőségét tárgyalják a modern technológia révén, addig Gyurcsány az ember felelősségét hangsúlyozza. Arról beszél, hogyan találhatunk jelentést és mércét önmagunk számára, és milyen világot szeretnénk a jelenlegihez képest.
A könyv központi üzenete az emberiség ellenálló képessége és a tanulás fontossága. A szerző szerint, bár időnként nehézségekbe ütközünk, és "nekimegyünk a falnak", ezekből a tapasztalatokból mindig képesek vagyunk tanulni és fejlődni. Ez a pozitív szemlélet ad reményt a jövőre nézve, még a legkomolyabb kihívások idején is.
A mű arra ösztönzi az olvasót, hogy merjen bízni önmagában, és ne külső tekintélyekre támaszkodva alakítsa ki az igaz, emberi világot. Ez a gondolat különösen releváns a mai, gyorsan változó és bizonytalan világban, ahol az egyéni felelősségvállalás és az önálló gondolkodás kulcsfontosságú.
A könyv a humanista demokratikus centrum megőrzésének fontosságát is kiemeli, mint a nyugati civilizáció fő problémáját. Ez a megközelítés rávilágít arra, hogy a hagyományos ideológiai keretek már nem elegendőek a komplex globális kihívások kezelésére, és újfajta gondolkodásra van szükség.
A nyugati civilizáció dominanciájával kapcsolatban Gyurcsány Ferenc úgy véli, hogy kulturális értelemben ma is meghatározó, de téves az a feltételezés, hogy ez a dominancia lineáris és mindenki előbb-utóbb átveszi a nyugati intézményi struktúrákat. Helyesebb megközelítésnek tartja, ha a világ felé nyitunk, és elfogadjuk, megismerjük a más kultúrákból származó értékeket, ahelyett, hogy civilizációsan magunk alá akarnánk hajtani a világ többi részét.
A politikusi gondolkodás időtávjával kapcsolatban felmerült a budapesti olimpiarendezés kérdése is. Gyurcsány Ferenc kritizálta a rövidtávú politikai érdekeket, megjegyezve, hogy a politikusok, akárcsak más szakmák képviselői, érdekeik és értékeik által befolyásoltak. A négyéves ciklus alatt kell teljesíteniük, ami rövidtávú gondolkodásra ösztönöz.
A hosszabb távú politikai gondolkodás érdekében független mechanizmusok és intézmények beépítését javasolta, mint például a független sajtó szerepét a választók becsapásának megakadályozásában. Az olimpiarendezés esetében is egy ilyen független intézmény vizsgálhatná meg a hosszú távú költségeket és előnyöket.
A volt miniszterelnök szerint Magyarországon a politika az utóbbi időben inkább a "lopással és egyebekkel" foglalkozott, és hiányolja a világ kinyitására, a horizont felemelésére és az emberek bevonására irányuló kísérleteket. A világvége-forgatókönyvekkel kapcsolatban optimista maradt, hangsúlyozva, hogy az emberiség túl fogja élni a nehézségeket, és korrekciók sokaságával jobb világot teremt.
Saját pályafutását illetően Gyurcsány Ferenc elmondta, hogy soha nem fogadta be teljesen a politikai osztály, sem az MSZP, sem az új ellenzék, a DK-t kivéve. Hasonlóan vélekedik az írói világról is, ahol valószínűleg lenézéssel fognak rá tekinteni, de mint sikeres üzletember, már korábban is bizonyította, hogy engedély nélkül is képes eredményeket elérni.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása