A Game Freak, a népszerű Pokémon-játékok fejlesztője, hosszú idő után egy új címmel jelentkezett, amely eltér a stúdió megszokott franchise-ától. A Beast of Reincarnation című akció-szerepjáték egy posztapokaliptikus világba kalauzolja a játékosokat, ahol kardozós-hárítós harcrendszer és egyedi karakterek várják őket. Az új alkotás azonban már az előzetesek alapján is számos más sikeres játékból merített ihletet, és a megjelenés utáni tapasztalatok is megerősítették, hogy az eredetiség nem tartozik az erősségei közé.
A Beast of Reincarnation egy 4026-ban játszódó, posztapokaliptikus Földön bontakozik ki, ahol fémgólemek és mutálódott állatok jelentik a fenyegetést. A történet középpontjában Emma áll, egy lány, akit egy rejtélyes kórság fertőzött meg, képessé téve őt faágak kilövésére a hajából. Emma feladata a címben szereplő bestia megfékezése, amit Koo nevű hatalmas, fehér farkasával együtt próbál megtenni.
A játékmenet kezdetén a játékos Emma és Koo harcába csöppen, majd a történet visszaugrik az időben, hogy feltárja az események előzményeit. Ekkor ismerjük meg a további kulcsfigurákat, mint a szűkszavú Bradet és a főzni szerető Kagurát, valamint a Star Wars-os szellemekre emlékeztető Violetet. A narratíva a japán szerepjátékokra jellemző amnézia-motívumot használja, ahol a játékos a főszereplővel együtt fedezi fel a világ titkait, gyakori, elnyújtott monológok és kiszámítható fordulatok kíséretében.
A harcrendszer a Sekiro: Shadows Die Twice elemeit idézi, kiegészítve extra képességekkel, egy farkassal és távolsági fegyverekkel. Az ellenfelek viszonylag egyszerűek, korlátozott támadási mintákkal, ami a legnehezebb fokozaton is könnyűvé teszi a játékot. A vizuális megjelenés a forrás szerint inkább egy PlayStation 4-es címre emlékeztet, és a játék stabilitása is kifogásolható, gyakori összeomlásokról számoltak be a PC-s verzió esetében.
A Game Freak stúdió 1996-ban a Pokémon Red és Green játékokkal vált világhírűvé, és azóta is elsősorban a Pokémon franchise-hoz kötődik a nevük. Ez az aranybánya azonban hosszú időre beszorította a fejlesztőket, akik ritkán tudtak kilépni a sorozat árnyékából. Az elmúlt évtizedekben a stúdió egyre inkább a Pokémon-játékok stabil szállítására fókuszált, függetlenül azok minőségétől.
Az utóbbi hét-nyolc év Pokémon címei gyakran küzdöttek programhibákkal, gyenge grafikával és minimális játékmenetbeli újításokkal, még a Nintendo Switch hardveres korlátaihoz képest is. A franchise rendkívüli jövedelmezősége és a Nintendo közösség elfogadóbb hozzáállása miatt azonban ezek a játékok is sikeresek maradtak az eladási listákon. A Beast of Reincarnation egy belső projekt eredménye, amelynek célja az volt, hogy a stúdió elszakadjon a Pokémon univerzumtól, és más típusú játékokkal is foglalkozzon.
A Beast of Reincarnation lehetőséget kínált a Game Freak számára, hogy bizonyítsa kreatív potenciálját a Pokémonon kívül. Azonban a játék számos elemében más, sikeres japán akciójátékokból merít ihletet, mint például a Nier, a Final Fantasy XVI, a Nioh vagy a Clair Obscur. Ez a megközelítés azt sugallja, mintha a fejlesztők az elmúlt tíz év népszerű címeit igyekeztek volna reprodukálni.
A játék technikai megvalósítása is elmarad a modern elvárásoktól. Míg más stúdiók lenyűgöző látványt értek el az Unreal Engine 5-tel, addig a Beast of Reincarnation grafikája elavultnak tűnik. Az instabil működés és a gyakori összeomlások tovább rontják az összképet. A harcrendszer, bár más játékokból ismert elemeket használ, túlságosan egyszerűnek bizonyul, és nem nyújt elegendő kihívást. Ezért a játék nem tudja felmutatni azt a technikai kiforrottságot és eredetiséget, ami egy „felső polcos” stúdiótól elvárható lenne.
A Beast of Reincarnation megjelenése jelzi a Game Freak azon törekvését, hogy diverzifikálja portfólióját és kilépjen a Pokémon árnyékából. Annak ellenére, hogy a játék számos technikai hiányossággal és az eredeti ötletek hiányával küzd, létezése önmagában is figyelemre méltó lépés a stúdió számára. A cím felidézi a kétezres évek játékfejlesztési filozófiáját, amikor a stúdiók még nem kizárólag a „következő nagy dologra” fókuszáltak, és a játékosok elvárásai is mások voltak.
A játék hiányosságai ellenére a forrás szerint a Beast of Reincarnation mégis képes volt valamilyen „lelket” felmutatni, ami a kritikus számára vonzóvá tette. Ez a kettősség rávilágít a Game Freak jelenlegi helyzetére: egyrészt a Pokémon franchise korlátai, másrészt a stúdió azon vágya, hogy új utakat keressen, még ha ezek az utak technikai és kreatív kihívásokkal is járnak. A játék így egyfajta kísérletként értelmezhető, amely rávilágít a stúdió fejlődésének és függetlenedésének nehézségeire.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása