A Fidesz kongresszusán titkos szavazással választották meg a párt elnökét és alelnökeit, annak ellenére, hogy az elnöki posztra mindössze egy jelölt, Orbán Viktor neve szerepelt. A rendezvényen a küldöttek a közelmúltbeli választási eredmények fényében a párt jövőjéről, a megújulás szükségességéről és a közösség megerősítésének fontosságáról folytattak intenzív párbeszédet. A kongresszus a belső egység demonstrálása mellett teret engedett az önkritikának és a stratégiai újragondolásnak is.
Szita Károly bejelentése szerint a párt elnökéről és alelnökeiről titkos szavazással döntöttek a küldöttek. Orbán Viktor volt az egyetlen jelölt az elnöki posztra, míg négy alelnöki pozícióra Gál Kinga, Gyopáros Alpár, Bóka János és Kreicsi Bálint kapott jelölést. A szavazás technikai lebonyolítása eltért a megszokottól, mivel a küldötteknek azt kellett kihúzniuk, akit nem támogattak.
A kongresszuson egyhangúlag fogadták el a migrációs paktum elutasításáról szóló határozatot, valamint egy politikai nyilatkozatot, amely a közjogi méltóságok eltávolítása ellen tiltakozott. Az alapszabály módosításáról két ütemben szavaztak, előbb a módosítócsomagról, majd az alapszabály egészéről, mindkettőt egyértelmű többséggel, ellenszavazat nélkül fogadták el. Szentkirályi Alexandra rövid szavazási szünetet hirdetett, majd kérte a küldötteket a teremben maradásra a további felszólalások és a szavazások idejére.
A kongresszus a közelmúltbeli választási vereség árnyékában zajlott, és több felszólaló is a párt megújulásának szükségességét hangsúlyozta. Dudás Zsolt vasi őstermelő, politikai influenszer a 2002-es kudarc utáni belépéséhez hasonlította a jelenlegi helyzetet, kiemelve, hogy most van igazán szükség a munkára. A térségi fejlődés eredményeit méltatva arra kérte a közösséget, hogy ne engedjék tönkretenni az elért sikereket egy „globalista projekt” által, utalva Magyar Péterre.
Cseke István, Tolna vármegyei képviselő a Fidesz helyzetét a legendás Liverpool-Milan Bajnokok Ligája-döntő félidejéhez hasonlította, ahol a csapat 3-0-s hátrányból fordított. Kritizálta a „fullba nyomják Brüsszelt” politikát, és hangsúlyozta a személyes felelősségvállalás, valamint az „árulók” távozásának fontosságát. A megújulás egyik irányát a közösség számára eddig ismeretlen, tehetséges fiatalok bevonásában látta, és „Rafael Benítezüket” kérte, hogy vezényelje ki őket a „második félidőre”.
Kreicsi Bálint, Salgótarján polgármestere az újraépítés alapjait a hazaszeretetben és a patriotizmusban jelölte meg, kiemelve az önkormányzatok mint „erős várak” szerepét. Szécsi Bálint, ököritófülpösi küldött a helyi alapszervezetek elégedetlenségét fejezte ki a kommunikáció hiánya miatt, és üdvözölte a választókerületi elnöki rendszer megszűnését, ami szerinte közelebb viszi a pártot a helyi közösségekhez. Klotz Péter, Szőlősgyörök polgármestere az online közösségépítés korlátaira hívta fel a figyelmet, és új módszerek bevezetését sürgette.
A kongresszus rávilágított a Fidesz belső dinamikájára és a választási vereség okozta sokk feldolgozására. Az egyetlen elnökjelölt melletti titkos szavazás a belső egység fenntartását célozta, miközben a felszólalásokból kiderült a kritikák és a változás iránti igény. A pártvezetés és a tagság egyaránt felismerte a megújulás, a hibák elemzése és a jövőbeni stratégia újragondolásának elkerülhetetlenségét.
A helyi szervezetek megerősítésének igénye, a kommunikáció javítása és a fiatalok bevonása kulcsfontosságú elemekként jelentek meg a vitákban. Ez azt jelzi, hogy a párt a bázisának aktivizálására és a friss energiák bevonására törekszik. A „globalista projekt” és a „Brüsszel” elleni retorika fenntartása azt mutatja, hogy a Fidesz továbbra is a szuverenista narratívára építi politikai üzeneteit.
A Fidesz a kongresszussal egyértelműen a megújulás és a megerősödés útjára lépett, a választási vereséget egyfajta „félidei szünetnek” tekintve. A cél a „második félidő” megnyerése, ahogy azt a Liverpool-Milan hasonlat is sugallta, azaz a bizalom visszaszerzése és a politikai pozíciók megerősítése. A pártnak szembe kell néznie a kihívásokkal, mint például a Magyar Péter jelenségével és a közvélemény változó elvárásaival.
A bizalom visszaszerzése, a helyi közösségek aktivizálása és a fiatalok bevonása kulcsfontosságú lesz a jövőben. A kongresszus egyfajta stratégiai újragondolás kezdetét jelentette, ahol a pártvezetés és a tagság egyaránt elkötelezte magát a közösség megerősítése és a jövőbeni sikerek elérése mellett. A munka java azonban még hátra van, és a Fidesznek bizonyítania kell, hogy képes a megújulásra és a kihívások kezelésére.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása