A Fidesz–KDNP parlamenti frakciójának ötven országgyűlési képviselője utólagos normakontroll iránti indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz. A beadvány célja, hogy a testület vizsgálja felül az Alaptörvény tizenhetedik módosításának azon részeit, amelyek a köztársasági elnöki megbízatás megszűnésével kapcsolatosak. Az indítványozó képviselők álláspontja szerint az érintett jogszabályi pontok, különösen a 34. pont megalkotása és kihirdetése során sérülhettek az Alaptörvényben rögzített eljárási követelmények.
Az indítványozók az Alaptörvény 24. cikk (5) bekezdés b) pontjára és 24. cikk (6) bekezdés b) pontjára, továbbá az Alkotmánybíróságról szóló törvény (Abtv.) 24/A. § (1) bekezdésére és 41. § (1a) bekezdésére hivatkozva terjesztették elő kérelmüket. Ezek a jogszabályi rendelkezések biztosítják a képviselők számára a lehetőséget, hogy az Alaptörvény módosításainak alkotmányosságát utólagos normakontroll keretében vitassák. Az indítvány konkrétan Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása 6. cikk (2) bekezdésével az Alaptörvény Záró és vegyes rendelkezéseibe beiktatott 34. pont megalkotásának és kihirdetésének alkotmányosságát kéri számon.
A vitatott 34. pont szövege rendkívül jelentős, mivel közvetlenül érinti az államfői pozíciót. A rendelkezés kimondja: „Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik. A hivatalban levő köztársasági elnök megbízatásának megszűnését követően az Országgyűlés az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra köztársasági elnököt választ a 11. cikk rendelkezései szerint.” Ez a jogszabályi passzus tehát nem csupán egy jövőbeli szabályozást vezet be, hanem azonnali hatállyal megszüntetné a hivatalban lévő köztársasági elnök mandátumát, és új elnökválasztást tenne szükségessé az Országgyűlés számára, meghatározott időkeretek között.
Az Alkotmánybíróság feladata és hatásköre az Alaptörvény és annak módosításainak vizsgálata során szigorúan korlátozott. A testület alkotmánybírósági kontrollja ugyanis nem terjedhet ki a jogszabályok tartalmi felülvizsgálatára. Ez azt jelenti, hogy az Alkotmánybíróság nem értékelheti, hogy egy adott alkotmánymódosítás tartalmilag mennyire indokolt, igazságos, vagy hogy összhangban van-e az Alaptörvény más rendelkezéseinek szellemiségével. Ehelyett a vizsgálat kizárólag az eljárási szabályok betartására fókuszál. Az Alkotmánybíróság abban az esetben járhat el, ha az indítványozásra jogosultak szerint az Alaptörvény módosítására vonatkozó, az Alaptörvényben rögzített eljárási követelményeket nem tartották be a jogalkotási folyamat során.
Az ötven képviselő indítványa éppen erre az eljárási szabálytalanságra hivatkozik. Álláspontjuk szerint az Országgyűlés az Alaptörvény módosítására irányuló eljárást olyan egyedi közhatalmi döntés elfogadására alkalmazta, amely az alkotmánymódosító hatáskör tárgyi körén kívül esik. Ezért a támadott 34. pont megalkotása közjogilag érvénytelennek minősülhet. A beadvány tehát nem a rendelkezés tartalmát, hanem annak létrejöttének módját, az elfogadási folyamat jogszerűségét vonja kétségbe.
Az Alkotmánybíróság mostani döntése alapvető fontosságú lehet a magyar jogrendszer stabilitása és az alkotmányos intézmények működése szempontjából. A testületnek azt kell megállapítania, hogy a tizenhetedik Alaptörvény-módosítás kifogásolt része, különösen a köztársasági elnök megbízatásának megszűnéséről szóló 34. pont, megfelelt-e a jogszabályok megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben előírt eljárási szabályoknak. Az ügy részletes jogi érvelése és a képviselők által felhozott konkrét kifogások az Alkotmánybíróság hivatalos honlapján érhetők el a nyilvánosság számára.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása