A Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) európai parlamenti képviselőcsoportja levélben kért uniós biztosi állásfoglalást a Tisza-kormány tevékenységéről. A szombati sajtóközleményük szerint a kormánypártok az Európai Unió demokráciáért, jogérvényesülésért, jogállamiságért és fogyasztóvédelemért felelős biztosához, Michael McGrath-hoz fordultak. A levélben a Tisza-kormány lépéseit „önkényuralminak” és „alkotmányos puccsnak” minősítették, míg Magyar Péter miniszterelnök Facebook-bejegyzésben „szánalmasnak és röhejesnek” nevezte a kezdeményezést.
A Fidesz és a KDNP EP-képviselői levelükben számos intézkedést soroltak fel, amelyek szerintük egy önkényuralmi rendszer kiépítését szolgálják. Ezek közé tartozik a visszamenőleges, személyre szabott jogalkotás, amelynek keretében eltávolították hivatalából az Alkotmánybíróság elnökét és több tagját. Kifogásolták továbbá Sulyok Tamás államfő „eltávolítását” és a legfőbb ügyész lemondásra kényszerítését, amelyet Magyar Péter miniszterelnök „durva politikai nyilatkozataival” és „folyamatos nyomásgyakorlásával” hoztak összefüggésbe.
A levélben említést tettek arról is, hogy az Országgyűlés meghatározta a parlamenti képviselői és miniszterelnöki mandátumok időtartamát. Nehezményezték, hogy a parlament nem szavazta meg a médiatanácsba delegált fideszes és KDNP-s jelölteket, és azt állították, hogy a miniszterelnök Facebook-kommentekben távolít el szerkesztőket a közmédiából. Emellett szó esett arról, hogy az ügyészség nyomozói „törvénytelenül lefoglalták” a Fidesz szervereit, aminek célja szerintük a legnagyobb ellenzéki párt működésének akadályozása volt.
Az EP-képviselők különösen aggasztónak tartják a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NAVVO) felállítását, amelyet „politikai rendőrségként” jellemeztek. Állításuk szerint a hivatal célja koncepciós eljárások indítása a Tisza Párt és Magyar Péter politikai utasításai alapján. A levél szerint a NAVVO bármely ügyben illetékesnek nyilváníthatja magát, korlátozás nélkül átvehet folyamatban lévő ügyeket más szervektől, és döntései ellen nincs valódi jogorvoslat. A hivatal jogosult bárkit megfigyelni, lehallgatni, adatokat gyűjteni, és korlátozás nélkül hozzáférhet minden állami és piaci nyilvántartáshoz, valamint összekapcsolhatja a megszerzett személyes adatokat.
Végezetül a levélben megemlítették, hogy Magyar Péter személyes utasításaira a hatóságok „mondvacsinált okokkal” koncepciós eljárást indítottak két volt fideszes miniszter, Seszták Miklós és Hankó Balázs ellen, akik letartóztatásra kerültek.
A Fidesz és a KDNP képviselői levelükben kiemelték, hogy az Európai Bizottságnak minden tagállamban azonos mércét kell alkalmaznia. Kifogásolták, hogy a korábbi évek „alapot nélkülöző, politikai zsarolást szolgáló” brüsszeli jogállamisági támadásai után most „fülsiketítő a csend” a Tisza-kormány „önkényuralmat kiépítő lépéseivel” kapcsolatban. Az ellenzéki EP-képviselők hangsúlyozták, hogy várják az uniós biztos állásfoglalását.
Magyar Péter miniszterelnök Facebook-oldalán reagált a levélre, „szánalmasnak és röhejesnek” nevezve azt, ahogy a „fideszes maffia” magyar ügyészeket és rendőröket fenyeget a munkájuk végzéséért. Hozzátette, hogy a Fidesz „ahhoz a Brüsszelhez rohan panaszkodni, amelyet éveken keresztül gyalázott”, ezzel is kiemelve a politikai helyzet paradoxonát és a pártok közötti mély ellentéteket.
A Fidesz és a KDNP uniós biztosi levélben megfogalmazott aggodalmai rávilágítanak a magyar belpolitika feszültségeire és a jogállamiság értelmezése körüli vitákra. Az említett intézkedések, mint a visszamenőleges jogalkotás vagy a közjogi tisztségviselők eltávolítása, súlyos kérdéseket vetnek fel a hatalmi ágak szétválasztásával és az intézmények függetlenségével kapcsolatban. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felállításával kapcsolatos vádak, miszerint az egy „politikai rendőrségként” működne, különösen aggasztóak lehetnek az uniós jogállamisági elvek szempontjából.
Az ügy jelentősége abban is rejlik, hogy az Európai Bizottság állásfoglalása, vagy annak hiánya, befolyásolhatja Magyarország és az EU közötti viszonyt. A Fidesz és a KDNP a Bizottság „támogató hallgatását” és „ösztönzését” feltételezi, amennyiben kitérő választ kapnak. Ez a helyzet potenciálisan tovább mélyítheti a bizalmatlanságot és a politikai konfrontációt az uniós intézmények és a magyar kormány között, különösen a jogállamisági mechanizmusok alkalmazása terén.
A Fidesz és a KDNP levélben is jelezte, hogy egy kitérő válasz az uniós biztos részéről annak beismerése lenne, hogy a Tisza-kormány demokráciát korlátozó lépései az Európai Bizottság hallgatásával és ösztönzésére történnek. Ez a megközelítés további nyomást helyez az uniós intézményekre, hogy egyértelműen foglaljanak állást a felvetett kérdésekben. Az uniós biztos válasza, vagy annak elmaradása, kulcsfontosságú lesz a jövőbeni politikai fejlemények szempontjából, és meghatározhatja az Európai Bizottság hitelességét a jogállamiság védelmében.
A helyzet valószínűleg további politikai vitákat generál majd mind Magyarországon, mind az Európai Unióban. A Tisza-kormány és az ellenzék közötti feszültség, valamint a brüsszeli reakciók mind hozzájárulnak egy olyan politikai környezet kialakulásához, amelyben a jogállamisági normák és a demokratikus elvek értelmezése továbbra is központi szerepet játszik. A nemzetközi figyelem továbbra is Magyarországra irányul, miközben a politikai szereplők az uniós biztos állásfoglalására várnak.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása