A 2026-os Margó-díjat Fehér Renátó vehette át A merénylők fénykora című első prózakötetéért, míg a Margó x Erste Higgy Magadban különdíjat Adorjáni Panna kapta Körbe című munkájáért. Az elismeréseket a tizenkettedik alkalommal megrendezett Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon adták át, amelynek helyszíne idén a Millenáris Nemzeti Táncszínháza volt, október 15-én.
A Margó-díj, amelyet 2015-ben alapítottak, azzal a céllal jött létre, hogy felhívja a figyelmet a hazai kortárs irodalomra, különös tekintettel az első prózakötetes szerzőkre. A kezdeményezés célja, hogy támogassa a fiatal tehetségeket, és ezen keresztül is népszerűsítse a magyar irodalmi életet. Az elmúlt évek során a díj számos kiemelkedő alkotót emelt már a köztudatba, hozzájárulva ezzel a kortárs irodalom szélesebb körű elismertetéséhez. Korábbi nyertesei között szerepel Totth Benedek, Milbacher Róbert, Szöllősi Mátyás, Mécs Anna, Fehér Boldizsár, Harag Anita, Halász Rita, Vonnák Diána, Visky András, Kemény Lili, tavaly pedig Tóth Marcsi vehette át az elismerést az Erdő van idebenn című regényéért.
Fehér Renátó díjnyertes regénye, A merénylők fénykora, Valuska László, a Margó Irodalmi Fesztivál igazgatójának méltatása szerint a düh, a gyűlölet, az erőszak és a szégyen témáit járja körül, mélyrehatóan vizsgálva a modern társadalom sötétebb oldalait. Az igazgató kiemelte, hogy a mű elbeszélője a mai média, a kommentmezők, a TikTok, a Netflix és Andrew Tate videóinak világából ismerős figura, aki a digitális térben zajló kommunikáció és interakciók tükröződését mutatja be. Fehér Renátó a férfiszerepről, a reels-ekké és shortokká töredezett valóságról, a megszégyenítés kultúrájáról, valamint az irodalom súlyáról elmélkedik a merénylő monológján keresztül. Valuska László hangsúlyozta, hogy az írás cselekvés, egy aktív teremtő folyamat, míg a merénylet csupán médiahekk, egy figyelemfelkeltő, de üres gesztus, különösen abban a korban, amikor az emberiség egyre inkább a promptolgatásra, azaz a mesterséges intelligencia vezérelte tartalomgyártásra tér át. Ez a gondolatmenet rávilágít a mű aktualitására és arra, hogy milyen kérdéseket vet fel a kortárs világunkkal kapcsolatban.
A Margó-díjra beérkezett kötetek közül idén is egy öttagú, fiatal irodalomkritikusokból álló előzsűri választotta ki azt a tíz könyvet, amelyek felkerültek a shortlistre. Az előzsűri tagjai Bakó Sára, Dobos Barna, Gáspár Sára, Vass Máté és Zsembery Borbála voltak. A döntőbe Fehér Renátó mellett Horváth Adél Sok ördögök című kötetével és Mohácsi Balázs Újabb narancsok gurulnak el című művével került. A díj odaítéléséről döntő zsűri Halász Rita író, Margó-díjas szerző, Horváth János Antal rendező és író, a Loupe Színház alapítója, Károlyi Csaba irodalomkritikus, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese, Oltai Kata művészettörténész és kurátor, valamint Valuska László, a fesztivál igazgatója alkotta.
A díjjal járó elismerés nem csupán presztízst jelent a nyertes szerző számára, hanem jelentős anyagi és szakmai támogatást is. Fehér Renátó egymillió forintos pénzjutalomban részesül, emellett komoly kereskedelmi és médiatámogatást is kap. A Bookline, mint a Margó-díj kiemelt támogatója, tizenöt millió forint értékben járul hozzá a nyertes könyv népszerűsítéséhez, ezzel is segítve a mű szélesebb körű eljutását az olvasókhoz és a magyar irodalmi piacon való sikeres bevezetését. Ez a támogatás kulcsfontosságú az elsőkönyves szerzők számára, akiknek gyakran nehézséget jelent a szélesebb közönség elérése.
Az Őszi Margó Irodalmi Fesztivál, amelynek keretében a díjátadó is zajlott, a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál része. A fesztivál október 18-ig, vasárnap estig várja az érdeklődőket a Millenárison, a Nemzeti Táncszínházban. A programok között magyar és külföldi könyvbemutatók, dedikálások, valamint különleges zenei-irodalmi produkciók szerepelnek, lehetőséget biztosítva az irodalomkedvelőknek a kortárs alkotások megismerésére és a szerzőkkel való találkozásra, interaktív beszélgetésekre.
Fehér Renátó korábban a Lírástudók című műsor vendégeként már beszélt a regényét inspiráló prágai élményeiről, napjaink széttöredezett tudatáról, a társadalmi feszültségekről és az irodalom előtt álló kihívásokról. A szerző elmondása szerint az íróasztalnál végzett munkája számára a felszabadulást és a vigaszt jelenti, ami mélyebb betekintést enged alkotói motivációiba és a műveiben megjelenő témák személyes hátterébe.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása