Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter pénteken bejelentette, hogy újabb két jelentős ügyben tett feljelentést a Nemzeti Nyomozó Irodánál, amelyek az Eximbank működéséhez kapcsolódnak. A feljelentések hűtlen kezelés, hanyag kezelés és hivatali visszaélés gyanúját vetik fel ismeretlen tettesek ellen. Az újonnan feltárt két eset együttesen 166 milliárd forint értékű befektetést érint, amellyel az Eximbankkal kapcsolatos gyanús ügyletek összértéke immár megközelíti az 1300 milliárd forintot.
Az első vizsgált ügy egy Exim által létrehozott magántőkealaphoz kapcsolódik. A miniszter tájékoztatása szerint a bank korábbi vezetése 56 milliárd forint közpénzt fektetett ebbe az alapba, azzal a céllal, hogy a befektetett vagyon gyarapodjon. Az Exim saját értékelése azonban azt mutatja, hogy az eredeti 56 milliárd forintos összegből mára csupán 22,5 milliárd forint maradt. Ez 33 milliárd forintos vagyonvesztést jelent, ami a befektetett közpénz közel 60 százalékát teszi ki. Kapitány István kiemelte, hogy a befektetésből a Rogán Antalhoz személyes szálon kötődő Gubicza Ágoston cége, az alapkezelő profitálhatott. Érdekes módon, a milliárdos veszteségek ellenére az alapkezelő egyre nagyobb kifizetéseket kapott, amelyek 2025-ben már megközelítették az 1,4 milliárd forintot. A könyvvizsgálói jelentések éveken át részletesen dokumentálták az alap veszteséges működését, ennek ellenére az Exim korábbi tisztségviselői folyamatosan jóváhagyták az alapkezelő tevékenységét, és nem kezdeményeztek semmilyen változtatást a helyzet orvoslására.
A második feljelentés tárgya a Hungarian Real Estate Financing Zrt. kötvényeinek megvásárlása. Ebben az ügyletben az Eximbank több mint 110 milliárd forint értékben vásárolt kötvényeket a Jellinek Dánielhez köthető Indotek csoport egyik vállalatától. Fontos megjegyezni, hogy az Indotek csoport Tiborcz Istvánnal is üzletel. A miniszter hangsúlyozta, hogy a kötvényeket kibocsátó cég nem nyújtott megfelelő biztosítékot a befektetett pénz visszafizetésére. Az ügylet kockázatát tovább növelte, hogy a tőke 80 százalékára a magyar állam vállalt kezességet. Ez azt jelenti, hogy amennyiben Jellinek cége nem lett volna képes visszafizetni a kölcsönt, a magyar adófizetőknek kellett volna állniuk a számlát. Kapitány István hozzátette, hogy az Exim belső értékelése már az ügylet megkötésekor is piaci és jogi szempontból egyaránt kockázatosnak minősítette ezt a tranzakciót, mégis végrehajtották.
A gazdasági és energetikai miniszter minisztériuma korábban is tett már feljelentéseket számos Eximbankkal kapcsolatos ügyben. Ezek a korábbi intézkedések már ahhoz vezettek, hogy a rendőrség több ezer oldalnyi dokumentumot foglalt le bizonyítékként a folyamatban lévő nyomozások során. Az újabb feljelentések tovább bővítik a már amúgy is kiterjedt vizsgálatokat, amelyek célja a közpénzekkel való felelős gazdálkodás ellenőrzése és az esetleges visszaélések feltárása.
Az Eximbankkal kapcsolatos gyanús ügyletek felderítése és a felelősök azonosítása továbbra is kiemelt feladata a hatóságoknak, tekintettel a feljelentések által érintett, immár közel 1300 milliárd forintos összegre, amely jelentős közpénzveszteséget feltételez.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása