Enyedi Ildikó filmrendező Veiszer Alinda meghívására érkezett az Ördögkatlan Fesztiválra, ahol mélyreható beszélgetést folytattak az életről, művészetről és társadalmi kérdésekről. A Balázs Béla-díjas alkotó, akinek Testről és lélekről című filmjét Oscar-díjra is jelölték, a szabadság és az ellenállás témakörét járta körül. A rendező hangsúlyozta, hogy nem veszi komolyan egy olyan hatalom mércéjét, amelyet nem becsül.
A beszélgetés során szó esett a személyes fejlődésről, a művészet inspiráló erejéről, valamint a társadalmi szerepvállalásról és a női identitásról is. Enyedi Ildikó gondolatai rávilágítottak arra, hogyan formálódik a művészi látásmód a mindennapi tapasztalatok és a filozófiai elmélkedések metszéspontjában.
A beszélgetés elején Enyedi Ildikó felidézte kamaszkori élményeit, amikor már akkor is lenyűgözte az élet sokszínűsége. Emlékezett főiskolai éveire, amikor Fábry Zoltán osztályában egy élménynovella megírása volt az első feladata. Enyedi alaposan felkészült, órákat töltött egy kávézóban, figyelve és jegyzetelve a körülötte zajló drámákat.
Akkoriban egy fiatal lány egyedül kávézóba ülve provokatívnak számított, ezért mindig egy könyvet tett maga elé. Bár ő gazdag anyagnak érezte a gyűjtött megfigyeléseket, Fábry Zoltán úgy vélte, hogy a feladatot kigúnyolta, mert nem osztott meg intim részleteket magáról. Enyedi nemrég megtalálta ezeket a régi jegyzeteket, és elmondta, hogy egy régóta dédelgetett terven dolgozik, amely szorosan kapcsolódik ehhez a korábbi élményhez.
A beszélgetés során felmerült a filozófiai gondolkodás és a mindennapi élet kapcsolata. Enyedi Ildikó megkérdőjelezte, hogy ha valaki nincs kényszerítve a csekkbefizetéssel foglalkozzon, akkor nem a filozofikus lét-e az alapállapot. Veiszer Alinda a rendező nyitottságának titkát firtatta, mire Enyedi Nádasdy Ádám Modern Talking sorozatát említette példaként.
A rendező elmondása szerint Nádasdy írásai, bár a nyelvtudomány nem érdekelte különösebben, végtelenül izgalmassá tették számára a témát. Kiemelte, hogy Nádasdy szavait olvasva egy szabad ember szavait érzi, ami segít neki kilépni a fullasztó, gyakran politikai és félelemmel teli párbeszédekből. Ez a szabadságérzés inspirálja, és megerősíti abban, hogy érdemes így élni.
Enyedi folyamatosan érzi a szabadság megteremtésének szükségességét, ami szerinte lemondásokkal vagy határozott határhúzásokkal járhat. Megkülönböztette a lázadást az önazonosságtól, mondván, a lázadás mindig valami ellen irányul, míg az önazonos cselekedet egy szűk társadalomban lázadásnak tűnhet. Kijelentette, hogy nem veszi komolyan egy olyan hatalom mércéjét, amelyet nem tisztel.
Enyedi Ildikó filmjeiben gyakran megjelenik a véletlen szerepe, amit ő az egyén erős megnyilvánulási lehetőségének tart. Saját életéből is hozott példát, amikor a Vörösmarty téren meglátta későbbi férjét, és megdobbant a szíve. Szerinte az ember maga teremti a véletlent, és nem hisz a felsőbb hatalmakban vagy az eleve elrendelésben.
A filmjeiben visszatérő motívum az is, hogy az emberek elbeszélnek egymás mellett, ami a rendező szerint azt jelzi, hogy valójában közelebb állunk egymáshoz, mint ahogy a társas viszonyainkban megéljük. Úgy véli, szociális készségeink hiányosak, mert a társadalom arra tanít, hogy magunkra fókuszáljunk.
A beszélgetés kitért a nők helyzetére is. Veiszer Alinda feminista alkotónak nevezte Enyedit, aki egy fiatal írónő idézetével válaszolt: „A feminizmus az a radikális elmélet, miszerint a nő is ember.” Enyedi elmondta, hogy A feleségem története című filmje egy kedves gesztus a tradicionális férfiak felé, megfigyelve küzdelmüket a világ megértésével. Kiemelte, hogy mindig irigyelte a férfiaktól a lovagiasság eszményét, mert azt hatalmi pozícióból lehet gyakorolni.
Enyedi Ildikó tiszteletét fejezte ki azok iránt, akik éveket áldoztak arra, hogy a nyilvánvaló dolgokat artikuláltan nyilvánvalóbbá tegyék a változás érdekében. Elmesélte, hogy április 12-én Hongkongban adta le szavazatát, és az élményt viccesnek és érzelmesnek találta, különösen a szavazás rítusát és az eredményekre való várakozást.
A beszélgetés során érintettek további témákat is, mint például a mesterséges intelligencia, a gender studies megszüntetése a magyar egyetemeken, a szociális szorongás, a tánc és a Terminátor 2 című film. A Veiszer Alinda által vezetett teljes beszélgetés havi díj ellenében tekinthető meg.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása