Budapesten, 2026. szeptember 12-én, szombaton, életének 82. évében hunyt el Kardos Sándor, Kossuth-díjas operatőr, rendező, fotográfus és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett alkotó. Halálhírét a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) közölte, melynek rendes tagja is volt. Az MMA Kardos Sándort saját halottjának tekinti.
Pályafutás és filmes örökség
Kardos Sándor 1944. június 4-én született Budapesten. Felsőfokú tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar–népművelés szakán végezte, ahol 1969-ben szerzett diplomát. Ezt követően a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanult operatőr szakon, ahol 1973-ban diplomázott.
Pályafutását 1972 és 1979 között a MAFILM stúdiójában kezdte segédoperatőrként. 1979-től a Magyar Televízió operatőre, majd később rendezője lett. Hosszú és rendkívül termékeny karrierje során több mint harminc játékfilm, valamint több mint száz televíziós és kisjátékfilm operatőri munkáját jegyezte.
Munkásságában kiemelkedő jelentőségű volt Jeles Andrással való együttműködése, melynek keretében olyan meghatározó alkotások fényképezéséért felelt, mint A kis Valentinó, az Angyali üdvözlet és az Álombrigád. Emellett nevéhez fűződik többek között az Eldorádó, az Egészséges erotika, a Glamour, a Hídember és A tanítványok című filmek operatőri munkája is. Számos neves rendezővel dolgozott együtt, mint Tímár Péter, Molnár György, Gödrös Frigyes és Bereményi Géza. Tagja volt a Magyar Operatőrök Társaságának vezetőségének is, aktívan hozzájárulva a hazai mozgóképkultúra fejlődéséhez.
A Hórusz Archívum és a fotográfia
Kardos Sándor nem csupán operatőrként, hanem fotográfusként is jelentős alkotó volt. Művészeti tevékenységének egyik legkülönlegesebb és legfontosabb része a több mint harminc éven át épített Hórusz Archívum. Ez a gyűjtemény Magyarország egyik legnagyobb magánkézben lévő fotógyűjteménye, amely elsősorban amatőr felvételekből és családi fényképekből áll.
A Hórusz Archívum koncepciója még főiskolás korában született meg, amikor Kardos Sándor felismerte, hogy a hétköznapi fényképezésben rejlő, gyakran véletlenszerűen létrejövő vizuális világ olyan egyedi látványokat tár fel, amelyeket professzionális fotográfusként tudatosan nem tudna létrehozni. Nem a szabályos, tökéletes képeket kereste, hanem a hétköznapi pillanatok különlegességét.
Az archívum nemzetközi figyelmet is kapott, számos európai kiállításon bemutatták, többek között Rotterdamban (1986), Eindhovenben (1989), Bécsben (1991), Lausanne-ban (1989), Amszterdamban (1990) és Brüsszelben (1997). Magyarországon tizenhét kiállítása volt a gyűjteményből. Képei a kortárs képzőművészet számára is fontos inspirációs forrássá váltak.
Díjak és elismerések
Kardos Sándor kiemelkedő művészeti munkásságát számos hazai és nemzetközi díjjal ismerték el. 2010-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, és 2022-ben megkapta a Nemzet Művésze címet is, amely a magyar kulturális élet egyik legmagasabb elismerése.
További fontos elismerései közé tartozik a Balázs Béla-díj (1986), az Érdemes művész (1990) és a Kiváló művész (1999) cím. Emellett három alkalommal, 1985-ben, 2001-ben és 2006-ban is elnyerte a Magyar Filmkritikusok Díját. Alkotásaiért hazai és nemzetközi fesztiváldíjak sokaságát vehette át pályafutása során.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása