Nyolcvanéves korában elhunyt Dolly Parton, a countryzene és a szórakoztatóipar egyik legkiemelkedőbb alakja. A legendás énekesnő halálhírét unokaöccse, Bryan Seaver erősítette meg Instagram-posztjában, ami mély gyászt váltott ki világszerte a rajongók körében. Parton az utóbbi időben egészségügyi problémákkal küzdött, melyek miatt több tervezett fellépését is kénytelen volt lemondani.
Dolly Rebecca Parton 1946. január 19-én látta meg a napvilágot Tennessee államban, egy tizenkét gyermekes család negyedik tagjaként. Már gyermekkorában megmutatkozott zenei tehetsége és szenvedélye, amikor a knoxville-i rádió- és televíziós műsorokban énekelt és gitározott. Zenei pályafutásának elindításában nagybátyja, Bill Owens játszott kulcsszerepet.
Középiskolás évei után, 1964-ben Nashville-be költözött, hogy zenei karrierjét építse. Itt Porter Wagoner countryénekes pártfogoltja lett, és rendszeresen fellépett annak televíziós műsorában. Ez a partnerség hívta fel rá az RCA Records figyelmét, ahol Wagonerrel közösen több mint egy tucat slágert rögzítettek, megalapozva Parton gyors felemelkedését a countryzene világában.
1974-ben Dolly Parton elhagyta Porter Wagonert, hogy szólókarrierbe kezdjen, ami azonnal sikert hozott számára. A Country Music Association (CMA) 1975-ben és 1976-ban is az év énekesnőjének választotta olyan dalaiért, mint a Jolene és a Love Is Like a Butterfly. Ezzel párhuzamosan a popzene felé is nyitott, és 1978-ban Grammy-díjat nyert a Here You Come Again című dalával, miközben a CMA az év előadóművészévé is megválasztotta.
Karrierje töretlenül ívelt felfelé, számos Grammy-díjat gyűjtött be, többek között a 9 to 5 és a Shine című számaiért, valamint a Trio és a The Grass Is Blue albumaiért. 1999-ben bekerült a Country Music Hall of Fame-be, és folyamatosan adta ki sikeres lemezeit. 2017-ben gyermekeknek szóló albumot jelentetett meg I Believe in You címmel, majd 2022-ben a Rock and Roll Hall of Fame jelöltjei közé is beválasztották. Bár kezdetben vonakodott elfogadni a jelölést, végül elismerte a kitüntetést.
Parton zenei munkássága mellett a filmiparban is jelentős sikereket ért el. Az 1980-as években olyan emlékezetes filmekben szerepelt, mint a Kilenctől ötig és A legjobb bordélyház Texasban, majd 1989-ben az Acélmagnóliák című alkotásban is főszerepet játszott. Később számos televíziós sorozatban vendégszerepelt, és több tévéfilmben is feltűnt, tovább bővítve művészi palettáját.
A 2000-es években is aktív maradt a képernyőn és a színpadon. 2009-ben ő írta a 9 to 5 című film Broadway-musical adaptációjának zenéjét és dalszövegeit, majd szerepelt az Örömzene című filmben is. Fiatalkoráról több tévéfilm is készült, mint például a Dolly Parton's Coat of Many Colors, és ő inspirálta a Netflixen debütáló Dolly Parton: A szív húrjai című antológiasorozatot is. Később angyalt alakított a Dolly Parton: Karácsony a kisváros terén című Netflix-filmben.
Vállalkozóként is megállta a helyét: 1986-ban megnyitotta a Dollywood tematikus parkot Tennessee-ben, az Appalache-i hagyományokra fókuszálva. Két évvel később létrehozta a Dollywood Alapítványt, melynek célja a gyermekek motiválása és oktatási források biztosítása. Irodalmi téren is alkotott: 1994-ben megjelent önéletrajzi könyve, a Dolly: My Life and Other Unfinished Business bestseller lett, majd James Patterson íróval közösen megírta a Run, Rose, Run című thrillert, amely 2022-ben debütált a hozzá tartozó albummal együtt.
Dolly Parton hozzájárulása az Egyesült Államok művészetéhez és kultúrájához széles körű elismerést váltott ki a zene- és filmiparon kívüli szervezetektől is. 2004-ben a Kongresszusi Könyvtár „élő legendának” nevezte el az amerikai kulturális örökség gazdagításáért. 2005-ben megkapta az Egyesült Államok kormányának Nemzeti Művészeti Érdemérmét, majd 2006-ban a washingtoni Kennedy Center for the Performing Artban ismerték el életművét.
A 2020-ban megjelent Dolly Parton Songteller: My Life in Lyrics című memoárja további betekintést engedett gazdag életművébe. Dolly Parton halálával a világ egy sokoldalú művészt, egy inspiráló személyiséget és egy igazi legendát veszített el, akinek hatása generációkon átívelve marad meg.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása