Hétfőn vettek végső búcsút Szántó Imrétől, akit a magyar ökölvívás világában mindenki Szántó Öcsi bácsiként ismert és tisztelt. A 82 éves korában elhunyt szakember a magyar ökölvívás történetének legsikeresebb edzője volt, akinek munkássága mély nyomot hagyott a sportágban. A kispesti temetőben tartott gyászszertartáson családtagok, barátok, egykori tanítványok, valamint a hazai sportélet számos ismert és elismert képviselője gyűlt össze, hogy utolsó útjára kísérje a legendás mestert.
A búcsúztatáson Kovács „Kokó” István, az 1996-os atlantai olimpia bajnoka és a Magyar Ökölvívó Szövetség jelenlegi elnöke mondott személyes hangvételű beszédet. Beszédében méltatta egykori mesterét, hangsúlyozva Szántó Imre meghatározó szerepét saját pályafutása alakulásában és a magyar ökölvívás nemzetközi sikereinek elérésében. A gyászszertartáson számos korábbi kiváló bokszoló is tiszteletét tette, köztük Erdei Zsolt, aki világbajnok és olimpiai bronzérmes, valamint Balzsay Károly, aki szintén világbajnok és kétszeres olimpikon. Jelen volt továbbá Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Csötönyi Sándor, a magyar bokszszövetség korábbi vezetője, valamint Molnár Zoltán, a Magyar Edzők Társaságának elnöke és a MOB egykori főtitkára is, jelezve Szántó Öcsi bácsi széleskörű elismertségét és tiszteletét a sportvilágban.
Szántó Imre edzői pályafutása során jelentős mértékben hozzájárult a magyar ökölvívás fejlődéséhez és nemzetközi szintű eredményességéhez. A nyolcvanas évek végén vette át a juniorválogatott irányítását, ahol már ekkor megmutatkozott tehetsége a fiatal tehetségek felkutatásában és képzésében. Ezzel párhuzamosan Papp László mellett dolgozott a felnőtt nemzeti csapat szakmai stábjában, ahol a sportág legnagyobb alakjától is tanulhatott. Az 1992-es barcelonai olimpiát követően nevezték ki szövetségi kapitánynak, amely tisztséget tizenkét éven át, egészen a 2004-es athéni olimpiáig töltötte be. Ez a hosszú és eredményes időszak lehetőséget biztosított számára, hogy egy egységes és sikeres rendszert építsen ki a magyar ökölvívásban, amely generációk számára biztosított alapot a fejlődéshez.
Vezetése alatt a magyar ökölvívás kiemelkedő eredményeket ért el a nemzetközi porondon, megalapozva egy sikerkorszakot. Az 1996-os atlantai olimpián Kovács István aranyérmet szerzett, ami hatalmas sikert jelentett a magyar sport számára. Egy évvel később, az 1997-es budapesti világbajnokságon Kovács István és Erdei Zsolt is világbajnoki címet ünnepelhetett hazai közönség előtt, ezzel is megerősítve a magyar ökölvívók helyét a világ élvonalában. Erdei Zsolt később a 2000-es sydneyi olimpián bronzérmet nyert, tovább erősítve a Szántó Imre által fémjelzett sikerkorszak örökségét és a magyar ökölvívás folyamatos jelenlétét a világ élvonalában. Ezek az eredmények nem csupán egyéni diadalok voltak, hanem a magyar ökölvívás egészének megerősödését és nemzetközi tekintélyének növekedését is jelentették.
Szántó Imre, vagy ahogyan sokan ismerték, Szántó Öcsi bácsi, generációk számára vált példaképpé és mesterré, akinek szakértelme és elhivatottsága mélyen beépült a magyar ökölvívás történetébe. Munkássága nemcsak az általa edzett sportolók pályafutását formálta, hanem a teljes magyar ökölvívás fejlődésére is mélyreható és tartós hatást gyakorolt. Az általa elért sikerek és az általa nevelt bajnokok örökre beírták nevét a magyar sporttörténelembe, mint egy olyan korszak meghatározó alakjáét, amelyben a magyar ökölvívás a világ élvonalába tartozott. Emléke és szakmai hagyatéka tovább él tanítványai és a sportág iránt elkötelezett szakemberek munkájában, biztosítva, hogy a magyar ökölvívás továbbra is építhessen az általa lefektetett szilárd alapokra. Az ő irányítása alatt elért eredmények hosszú távon is inspirációt jelentenek a jövő ökölvívó generációi számára, akik az ő példájából meríthetnek erőt és motivációt.
📰 Forrás: Origo — Eredeti cikk elolvasása