A fejlett országok világszerte az alacsony születési rátával és az elöregedő társadalmakkal járó demográfiai kihívásokkal néznek szembe. E problémára adott válaszok azonban jelentősen eltérnek, Dél-Koreától Európán át az Egyesült Államokig. Míg Dél-Koreában az alacsony születési ráta nemzetbiztonsági kockázatot jelent védelmi szempontból, addig Európában a népességcsökkenés pótlására irányuló migrációs politika vált biztonsági kockázattá.
Az Európai Unió népessége az elmúlt öt évben folyamatosan növekedett, 2021 kivételével, elérve a 452 millió főt. Ez a növekedés azonban nem a természetes szaporodásnak, hanem a pozitív nettó migrációnak köszönhető, amely meghaladta a természetes fogyást. A szabályozatlan migráció Nyugat-Európában komoly biztonsági problémákat okoz, ami a bűnözési statisztikákban is megmutatkozik.
Németországban a gyanúsítottak több mint egyharmada nem német állampolgár, miközben a migránshátterű lakosok száma 2005 óta 67 százalékkal emelkedett. Tavaly az ország lakosságának mintegy 16 százaléka nem rendelkezett német állampolgársággal, mégis a gyanúsítottak körülbelül 34 százalékát tették ki a külföldiek olyan bűncselekményekben, mint a lopás, a betörés és az erőszakos cselekmények. Bajorországban, Berlinben és Baden-Württembergben a nem német állampolgárok az erőszakos bűncselekmények gyanúsítottjainak közel felét teszik ki.
Svédországban 2013 óta több mint kétszeresére nőtt a halálos kimenetelű lövöldözések száma, és a kábítószerrel, valamint fegyverrel kapcsolatos bűncselekmények száma is folyamatosan emelkedik a 2000-es évek eleje óta. Az ország a kontinens egyik legrosszabb helyzetben lévő állama a fegyveres gyilkosságok tekintetében, ami összefüggésbe hozható a bevándorlással és az úgynevezett no-go zónák kialakulásával. Ezekben a zónákban az első- és másodgenerációs bevándorlók különálló társadalmakat alkotnak. A fővárosban, Stockholmban a fegyveres gyilkosságok aránya 2022-ben mintegy harmincszorosa volt a londoninak.
Franciaországban a börtönökben fogvatartottak 25 százaléka külföldi volt 2022-ben, ami háromszorosa a demográfiai súlyuknak. Ez az arány négy százalékpontos növekedést jelent hat év alatt.
A demográfiai válság, melyet az alacsony születési ráták és az elöregedő társadalmak jellemeznek, globális jelenség. Európában a bevándorlás enyhülést hozott az elöregedő társadalom problémájára, azonban ez súlyos következményekkel járt a közbiztonságra nézve. Ezzel szemben az Egyesült Államok, amely történelmileg a bevándorlásból épült fel, ma már határozottan fellép az illegális migráció ellen, és a családpolitikára helyezi a hangsúlyt a gyermekvállalás ösztönzésére.
A demográfiai kihívásokra adott eltérő válaszok jelentős társadalmi és biztonsági következményekkel járnak. Míg Európa a tömeges bevándorlás okozta problémákkal küzd, addig az Egyesült Államok a határvédelem és a családok támogatása révén igyekszik kezelni a helyzetet. Az európai statisztikák egyértelműen jelzik a bevándorlás és a bűnözés közötti összefüggést, ami komoly aggodalmakat vet fel a közbiztonság és a társadalmi kohézió szempontjából.
Az amerikai megközelítés rávilágít arra, hogy a demográfiai problémákra adható alternatív válaszok is léteznek, amelyek a belső népességnövekedést célozzák meg. A bűnözési ráták csökkenése az illegális migráció visszaszorításával párhuzamosan az amerikai belbiztonsági minisztérium szerint a "józan ész" elvét igazolja: a bűnözők eltávolítása az országból csökkenti a bűnözési rátát.
Az Egyesült Államok belbiztonsági minisztériumának (DHS) adatai szerint a déli határon az illegális átlépések száma történelmi mélypontra süllyedt, és több mint 622 ezer illegális migránst utasítottak ki az országból. A hivatalos közlemények szerint a bűnözés rekordalacsony szintre esett, beleértve a gyilkosságok számát is, amely várhatóan 126 év legalacsonyabb szintjére csökken. A gyilkosságok száma 18 százalékkal, az autólopásoké pedig 47 százalékkal csökkent.
A biztonság helyreállításán túl az amerikai politika jelentős hangsúlyt fektet a családtámogatásokra is. Az "Egy nagy, gyönyörű törvény" nevű törvénycsomag átfogó gazdasági és családügyi reformot vezetett be. Ennek részeként megemelték a gyermekek utáni adókedvezményt, amely gyermekenként évente akár 3600–5000 dollár közvetlen adócsökkentést jelent a családoknak. Az összeházasodott párok kedvezőbb adósávba kerülnek az egyedülálló adózókhoz képest.
Emellett csökkentették a megélhetési költségeket azáltal, hogy adómentessé tettek bizonyos babaápolási termékeket, mint például a pelenkák, bébiételek és tápszerek. A lakhatást is támogatják, kedvezményes hiteleket biztosítva a fiatal amerikai házaspároknak. Ezek a lépések együttesen igyekeznek ösztönözni az amerikai családokat a gyermekvállalásra és a népesség természetes növekedésére.