A CitizenGO Magyarország nevű ultrakonzervatív civil szervezet nemrégiben egy brit szivárványcsalád két tagját vádolta meg gyermekbántalmazással egy Facebook-posztban. A bejegyzés, amely egy azonos nemű párok örökbefogadása elleni kampány részeként jelent meg, egy fotót is tartalmazott a családról, hozzájárulásuk nélkül. A vádakat a család Japánból cáfolta, mire a szervezet törölte a posztot és nyilvánosan bocsánatot kért.
A CitizenGO Magyarország posztjában azt állította, hogy a képen látható két férfi éveken át bántalmazta örökbefogadott kislányukat, amiért börtönbe kerültek. A bejegyzés a szivárványcsaládokat veszélyesnek minősítette a gyermekek számára, és egy petíció aláírására buzdított. A fotó egy brit szivárványcsaládot ábrázolt, akik korábban a brit oktatási minisztérium blogján meséltek örökbefogadási történetükről.
A család egyik tagja a Facebookon és LinkedInen is jelezte, hogy számos üzenetet kapnak a magyarországi poszt miatt. Nyaralásukról, Japánból cáfolta a vádakat, hangsúlyozva, hogy soha nem álltak rendőrségi vizsgálat alatt, nem ítélték el őket, és nem kerültek börtönbe. A férfi azt is hozzátette, hogy nem adtak engedélyt a 2023-ban készült családi fotójuk politikai kampányban való felhasználására.
A család jelentette a bejegyzést a Metának, és erre kérte ismerőseit is. A Telex megkereste a CitizenGO Magyarországot és kampánymenedzserüket, Teleki Bélát az ügyben, de kezdetben nem kaptak választ. A szervezet végül estére törölte a kifogásolt Facebook-posztot.
Később Teleki Béla kampányigazgató válaszolt a Telex kérdéseire, elismerve, hogy a poszt nem volt jogszerű, és a Facebook is letiltotta. A CitizenGO Magyarország ezt követően nyilvánosan bocsánatot kért az érintettektől egy újabb Facebook-bejegyzésben. Ebben elismerték, hogy a képen szereplő személyekkel szemben sosem folyt büntetőeljárás, és a kép, valamint az állítás kapcsolatát nem ellenőrizték közzététel előtt.
A CitizenGO Magyarország ultrakonzervatív civil szervezetként ismert, amely gyakran indít kampányokat az azonos nemű párok örökbefogadása ellen. A szervezet tevékenységét a forrás orosz dezinformáció terjesztésével is összefüggésbe hozza.
A szóban forgó brit szivárványcsalád három évvel ezelőtt vált ismertté, amikor a brit kormány oktatási minisztériumának edukációs blogján osztották meg örökbefogadási tapasztalataikat. Történetük pozitív példaként szolgált az azonos nemű párok örökbefogadására.
Az eset rávilágít a közösségi média platformokon terjedő, ellenőrizetlen információk veszélyeire, különösen, ha azok magánszemélyeket érintenek és rágalmazó tartalmúak. A szervezet kampánya egy szélesebb, ideológiai alapú vitába illeszkedik az LMBTQ+ jogokról és a család fogalmáról.
Az eset súlyos kérdéseket vet fel a felelős tájékoztatás és a médiaetika kapcsán, különösen egy civil szervezet részéről, amely befolyásolni kívánja a közvéleményt. Egy ellenőrizetlen állítás és egy engedély nélkül felhasznált fotó nemcsak a vádolt családnak okozhat sérelmet, hanem alááshatja a szervezet hitelességét is.
A CitizenGO bocsánatkérése és a bejegyzés törlése elismerte a hibát, de az eredeti poszt széles körben terjedhetett, mielőtt eltávolították volna. Az eset rávilágít arra, hogy a közösségi médiában közzétett tartalmak gyors terjedése miatt mennyire fontos az információk alapos ellenőrzése.
A szervezet ígérete, miszerint a jövőben csak dokumentált hozzájárulással tesz közzé azonosítható magánszemélyekről fotót, és bűncselekményre vonatkozó állításokat kizárólag ellenőrizhető, hivatalos forrás alapján, kulcsfontosságú lépés a hasonló esetek elkerülésére. Ez a vállalás a felelősségvállalás jele, de egyben rávilágít a korábbi mulasztásra is.
A CitizenGO Magyarország eltávolította a bejegyzést minden felületéről, és nyilvánosan, fenntartás nélkül kért elnézést az érintettektől. Kifejezték sajnálatukat az okozott sérelem miatt, és jelezték, ha szükséges, közvetlenül is felveszik velük a kapcsolatot.
A Telex megkereste a brit szivárványcsaládot is, hogy megtudja, terveznek-e jogi lépéseket az ügyben. Válasz esetén a híradás frissülni fog. Az eset precedenst teremthet a közösségi médiában terjedő, alaptalan vádak jogi következményeit illetően.
Ez az ügy felhívja a figyelmet a civil szervezetek felelősségére a nyilvános kommunikációban, különösen, ha érzékeny témákról van szó, és magánszemélyek érintettek. A pontatlan vagy hamis információk terjesztése súlyos következményekkel járhat mind az érintettek, mind a szervezet számára.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása