A BYD autógyártó vállalat jogorvoslattal él a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal által kiszabott tízmillió forintos bírság ellen. A büntetést környezetvédelmi engedélyben foglalt előírások elmulasztása miatt kapta a cég, miközben a szegedi gyár területén talált szennyezett termőföld ügyében indult rendőrségi nyomozás továbbra is zajlik. A vállalat álláspontja szerint a bírság alapjául szolgáló hiányosságok nem jelentenek tényleges környezeti károkozást.
A kormányhivatal júniusban szabta ki a bírságot, nem a talaj tényleges szennyezése, hanem az engedélyben előírt talajvizsgálatok elmaradása és a talajszállítás előzetes bejelentésének elmulasztása miatt. A BYD elismeri ezeket a mulasztásokat mérési és bejelentési hiányosságokként, de a határozatot mégsem fogadja el. A hatóság a bírság mellett azt is előírta, hogy a beruházási területről a jövőben csak mintavétel és vizsgálat után, a kormányhivatal jóváhagyásával vihető el további talaj.
A szennyezettségi adatokkal kapcsolatban ellentmondásos eredmények születtek. Márciusban a BYD megbízásából végzett HL-Lab Hungary vizsgálat határérték feletti alkilbenzolt mutatott ki a kiszállított föld egy részében, mire a cég értesítette a kormányhivatalt és saját vizsgálatot indított. Májusban azonban a hatóság 101 mintavételi ponton végzett ellenőrzése, valamint a BYD által megbízott Imsys Kft. mérései már nem találtak határérték feletti szennyezést. A kormányhivatal az illékony alkilbenzolok elpárolgásával magyarázta a különbséget, míg a BYD a márciusi mérések pontosságát kérdőjelezi meg, mondván, ilyen mértékű szennyezésnek nyomot kellett volna hagynia.
A mérési eredményektől függetlenül a kormányhivatal elrendelte az érintett földeken termesztett növények megsemmisítését. A cirokkal vetett területen ezt végre is hajtották, de a búzát termesztő földhasználó bíróságon támadta meg a határozatot és learatta a termést. A hatóság nyomonkövetési eljárást indított, és a gabona forgalomba hozatalát a jogerős bírósági döntésig korlátozta, annak ellenére, hogy májusi vizsgálatai alapján már azt közli: az érintett talaj nem jelent egészségkárosító kockázatot, és a földek korlátozás nélkül használhatók.
A talajszennyezés eredete máig tisztázatlan. A kormányhivatal nem állapította meg, hogy a BYD okozta volna a szennyezést. Binszki József szegedi alpolgármester korábban szakértőkre hivatkozva felvetette, hogy az anyag a gyár alapozásánál kiszivattyúzott talajvízzel kerülhetett a termőföldre, vagy az egykori szovjet laktanya miatt már korábban is jelen lehetett a környék földjeiben. A szakértői megállapítások részletei nem kerültek nyilvánosságra.
A BYD közlése szerint a terület átvételekor rendelkezésükre álló vizsgálatok, beleértve a termőtalaj ellenőrzését is, nem mutattak ki szennyeződést. A szennyezett termőföld ügyében indult rendőrségi nyomozás ismeretlen tettes ellen folyik, és a Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság a folyamatban lévő ügy érdekeire hivatkozva nem közölt részleteket az eljárás állásáról vagy esetleges gyanúsításokról.
Az eset rávilágít a nagyszabású ipari beruházások környezetvédelmi felügyeletének komplexitására és a hatósági eljárások kihívásaira. A mérési eredmények ellentmondásossága és azok eltérő értelmezése jogi és szakmai vitákhoz vezet, miközben a környezeti kockázatok megítélése is változik. Fontos kérdés, hogy a hatóságok milyen alapon hoznak döntéseket, különösen, ha a későbbi vizsgálatok már nem támasztják alá az eredeti aggodalmakat, mint ahogy a talaj egészségkárosító kockázatának hiánya esetében történt.
A földhasználók helyzete is kiemelt figyelmet érdemel, hiszen a termény megsemmisítésére vonatkozó döntés közvetlen anyagi kárt okozott nekik. A kártérítés módja és költségei, valamint az igénylés eljárása sem volt egyértelmű számukra. Bár a BYD a termőtalaj elosztásáért felelős partnerén keresztül tartotta a kapcsolatot a gazdákkal, a szegedi önkormányzat és az érintett földtulajdonosok nem nyilatkoztak a kártérítési ügyben.
A BYD jogorvoslati kérelme és a búzaföldet használó gazda bírósági pere is folyamatban van, ami azt jelenti, hogy az ügy jogi rendezése még várat magára. A rendőrségi nyomozás állása is bizonytalan, gyanúsítás továbbra sem történt. A BYD közlése szerint az építkezés a terveknek megfelelően halad, és a gyártást az év végén szeretnék elindítani.
Azonban a gyártási próbák kezdete 2026 első negyedévére, a termelés felfutása pedig a második negyedévre csúszott, ami eltérést mutat az eredeti tervekhez képest. Az eset hosszú távon is befolyásolhatja a közvélemény és a hatóságok hozzáállását a hasonló nagyszabású beruházásokhoz, különösen a környezetvédelmi szempontok és az átláthatóság tekintetében.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása