Budapest belvárosi kerületeiben az elmúlt időszakban jelentősen romlott a közbiztonság és a köztisztaság helyzete, ami a lakosság biztonságérzetét is befolyásolja. Új társadalmi jelenségek váltak láthatóvá a főváros utcáin, mint például agresszív szerhasználók, kukákat felborogató palackgyűjtögetők, valamint közterületeken táborozó csoportok. Ezek a problémák már a budapesti középosztály számára is érzékelhetővé váltak, jelezve a vidéki szegénység és a társadalmi válság fővárosi megjelenését.
A kerületi polgármesterek egyre intenzívebben beszélnek a közbiztonság romlásáról, miután számos panasz érkezett a lakosságtól. Soproni Tamás terézvárosi polgármester Facebook-bejegyzésében mintegy 1000-1500 hajléktalant, 300-400 kezeletlen pszichiátriai beteget, több ezer drogfogyasztót és 3-5 ezer palackgyűjtögetőt említett, mint a jelenség főbb szereplőit. Pikó András józsefvárosi polgármester szigorúbb rendvédelmi intézkedéseket sürget, hangsúlyozva, hogy egy félő társadalom nem képes befogadóan kezelni a társadalmi problémákat.
Négy belvárosi kerület – Ferencváros, Józsefváros, Terézváros, Erzsébetváros – polgármestere közös levélben fordult a kormányhoz a helyzet súlyossága miatt. Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester szerint az év eleji hideg után, tavasszal vált kritikussá a helyzet, bár a rendőrségi statisztikák nem mutatnak bűncselekmény-növekedést. A panaszok főként az utcán magatehetetlen állapotban lévő szerhasználókról, valamint parkokban és játszótereken táborozó, hangoskodó, kéregető vagy odapiszkító emberekről szólnak.
Sátly Balázs józsefvárosi alpolgármester is megerősítette, hogy tavasszal drámai fordulatot vett a helyzet, és azóta naponta érkeznek bejelentések. Idegenek mennek be társasházakba randalírozni vagy drogozni, és a parkokban táborozó csoportok is egyre gyakoribbak. A problémás csoportok ma már inkább a Blaha Lujza téren és a Kálvária téren koncentrálódnak, kiszorítva a korábbi központokból a hagyományos hajléktalanokat, akik szintén félnek az újonnan érkezőktől.
Karácsony Gergely főpolgármester rámutatott, hogy a lakosságot zavaró jelenségek jelentős része valójában nem rendészeti, hanem szociális kérdés, mely elsősorban országos, nem csupán budapesti probléma. A ferencvárosi önkormányzathoz érkező panaszok alapján az új csoportok tagjai vidékről érkeztek budapesti építkezésekre dolgozni, de szállás híján a közterületeken kénytelenek meghúzni magukat. Korábban is voltak hasonló esetek, de elszigetelten, mostanra viszont napi szintűvé váltak.
Győri Péter szociológus is úgy érzékeli, hogy romlott a közbiztonság, és másfél éve érkeznek hozzá panaszok társasházaktól. Kiemelte, hogy a most tapasztalt problémákat nem szabad összemosni a hajléktalansággal, mivel a budapesti utcákon élő hajléktalanok nagyrészt idősek és betegek, számuk pedig folyamatosan csökken. Ezt Zakar Gergely, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) igazgatója is megerősítette, hozzátéve, hogy az ellátottak száma nem nőtt, és a lakosságot zavaró személyek jellemzően nem hajléktalanok.
A flakonozás is hozzájárul a biztonságérzet csökkenéséhez, mivel sokan próbálnak megélni a betétdíjas palackok visszaváltásából. Győri Péter elmondása szerint vidéki településekről érkező családok, kisnyugdíjasok és munka nélkül maradt vendégmunkások is részt vesznek ebben a tevékenységben. Gyakran alakulnak ki konfliktusok a kukáknál, és a területek befoglalására szerveződő brigádok is feltűnőek, különösen a város forgalmasabb pontjain.
A kerületi polgármesterek és Győri Péter szociológus egyaránt az elmúlt évek kormányzati politikájában látják a helyzet kialakulásának okát. A kormánynak küldött levelükben a polgármesterek hangsúlyozzák, hogy az állami pszichiátriai és addiktológiai ellátás leépült, a szociális intézményrendszer meggyengült, a rendőrség pedig súlyos létszámhiánnyal küzd. Ezek a tényezők mind hozzájárultak a közterületeken tapasztalható mély társadalmi válság tüneteihez.
Győri Péter szociológus szerint a 2010 előtt is létező társadalmi problémákat, mint például az egyenlőtlenségeket és a lakhatási válságot, a Fidesz radikálisan súlyosbította. Sok választó abban reménykedett, hogy a kormány majd kezeli ezeket a gondokat, ehelyett azonban a leszakadó tömegeket magukra hagyták. A drogfogyasztás is látványosabbá vált, mivel nyíltabban zajlik az utcákon, ami szintén hozzájárul a lakosság aggodalmához.
Zakar Gergely, a BMSZKI igazgatója szerint a flakonozás kezdetben jó megélhetési lehetőségnek tűnt a hajléktalanok számára, de ők annyira kiszorultak ebből a tevékenységből, hogy még egy speciális visszaváltó automata is alacsony forgalommal működött a szállójukon. Ez is jelzi, hogy az új jelenségek mögött más társadalmi csoportok állnak, akik a megélhetésért küzdenek.
A budapesti közterületeken tapasztalható romló állapotok egy mélyebb társadalmi válság tünetei, amelyek komplex megközelítést igényelnek. A polgármesterek és szakértők egyetértenek abban, hogy a rendészeti intézkedések önmagukban nem elegendőek, hanem a szociális, pszichiátriai és addiktológiai ellátás megerősítésére van szükség. A rendőrségi létszámhiány kezelése és a megelőzésre fókuszáló programok is elengedhetetlenek a helyzet hosszú távú javításához.
A vidéki mélyszegénységből érkező, szállás nélkül maradt munkavállalók és a flakonozásból élők helyzetének rendezése kulcsfontosságú. A társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése és a lakhatási válság kezelése alapvető lépések lennének ahhoz, hogy a főváros utcái ismét biztonságosabbá és élhetőbbé váljanak mindenki számára. A probléma tehát nem csupán helyi, hanem országos szintű beavatkozást igényel.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása