Karácsony Gergely főpolgármester a Facebookon fejtette ki álláspontját a fővárosi fák jövőjével kapcsolatban, kiemelve a hosszú távú tervezés jelentőségét még a rövid távú politikai figyelemre optimalizált környezetben is. Rámutatott, hogy a befektetések, amelyek csak hosszú távon térülnek meg, kulcsfontosságúak a város zöldfelületeinek megőrzésében és fejlesztésében. A nyári időszakban tapasztalható extrém időjárási körülmények, mint a hőség és az aszály, súlyosan érintik Budapest fáit, ami sürgőssé teszi a hatékonyabb védelmi intézkedések bevezetését.
A főváros fái közül sok a második világháború utáni újjáépítés során került telepítésre. Ezek az egyedek az elmúlt évtizedekben számos kihívással szembesültek, és az utóbbi hónapok időjárási viszonyai különösen megterhelőek voltak számukra. Karácsony Gergely szerint elkerülhetetlen, hogy bizonyos fák elpusztuljanak, azonban a cél az, hogy a helyükre olyan új példányok kerüljenek, amelyek számára már kedvezőbb növekedési feltételeket biztosítanak. Ez a megközelítés alapvető fontosságú a városi ökoszisztéma fenntartásához és a jövőbeli generációk számára élhetőbb környezet megteremtéséhez.
A főpolgármester hangsúlyozta, hogy Budapestnek nem csupán fákra, hanem jelentős lombkoronatömegre van szüksége. A fák száma önmagában nem garantálja a megfelelő lombkoronatömeget, ami a városi klíma szempontjából kritikus. Példaként említette Bécset, ahol a közterületeken feleannyi fa található, mint Budapesten, mégis az összlombkorona-tömeg háromszorosa a magyar fővárosénak. Ez a különbség rávilágít arra, hogy nem elegendő pusztán a fák darabszámát növelni, hanem a telepítési módszereknek és a fajtaválasztásnak is a lombkorona-fejlődést kell támogatnia.
A Fővárosi Önkormányzat az elmúlt években dolgozta ki a Szivacsváros programot, amely komplex megoldásokat kínál a városi zöldfelületek megóvására és fejlesztésére. Ennek a programnak részei a szerkezeti talajok alkalmazása, az esőkertek kialakítása, valamint egy új faültetési protokoll bevezetése. Ez az új protokoll már alkalmazásra került például a Blaha Lujza tér felújítása során telepített fák esetében, biztosítva számukra a jobb növekedési feltételeket. A program célja, hogy a város képes legyen hatékonyabban kezelni a csapadékvizet és javítani a mikroklimatikus viszonyokat, hozzájárulva ezzel a fák egészséges fejlődéséhez.
Karácsony Gergely kiemelte, hogy a jelenlegi hőség és aszály során szerzett tapasztalatokat érdemes beépíteni a szabályozási rendszerbe. Megjegyezte, hogy míg az utak és a közművek esetében részletes törvények vannak érvényben, addig a fák védelmét csupán kormányrendeletek és korlátozott jogok biztosítják. Ez a jogi aszimmetria megnehezíti a fák hatékony védelmét a városfejlesztési projektek során. A fővárosi szakemberek erőfeszítéseinek köszönhetően közel 2500 egészséges fát sikerült megmenteni azáltal, hogy nem adtak tulajdonosi engedélyt olyan beruházásokhoz, amelyek fapusztítással jártak volna.
A főpolgármester felhívta a figyelmet arra is, hogy Budapesten a favédelmi rendeleteket a kerületek hozzák, ami azt jelenti, hogy 23 különböző módon kezelik a kérdést. Karácsony szerint itt az ideje ennek a helyzetnek az átgondolására, és egy egységesebb, koherensebb fővárosi szintű szabályozás kialakítására.
Végezetül Karácsony Gergely hangsúlyozta, hogy a fák nem csupán díszítőelemek, és létük nem csupán esztétikai vagy rekreációs kérdés, hanem közszolgáltatást nyújtanak, és a város lételemei. Hozzájárulnak a levegő tisztaságához, árnyékot adnak, csökkentik a hőmérsékletet, és javítják a városi környezet általános minőségét, így alapvető fontosságúak Budapest lakóinak jólétéhez és a város fenntarthatóságához.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása