Heteken belül megállapodás születhet a fővárosi vezetés és a kormány között Budapest kritikus anyagi helyzetének rendezéséről. Ezt Karácsony Gergely főpolgármester jelentette be a Fővárosi Közgyűlés pénteki ülésén. A tárgyalások, amelyek kezdetben miniszteri és főpolgármesteri szinten zajlottak, jelenleg helyettes államtitkári és szakértői szinten folytatódnak, és előrehaladott állapotban vannak. A főváros reményei szerint a majdani megállapodás biztosítani fogja, hogy a következő években ne ismétlődjenek meg a jelenlegi pénzügyi problémák.
A fővárosi vezetés ezekért a problémákért rendre az államnak fizetendő szolidaritási hozzájárulás túlzott összegét tette felelőssé. A szolidaritási hozzájárulás rendszere már 2012 óta létezik, eredeti célja az volt, hogy a helyi iparűzési adó újraosztásával segítse a szegényebb önkormányzatokat. Azonban az utóbbi években a rendszer működése jelentősen megváltozott. A települések mindössze 4 százaléka fizette be a szolidaritási adó 60 százalékát, amelyet a kormány a központi költségvetés hiányának befoltozására használt fel. A főpolgármester szerint az újraelosztás elve önmagában nem rossz, de a hozzájárulás mértéke túlzóvá vált, és inkább elvont forrásokat a gazdagabb önkormányzatoktól, mintsem hatékonyan újraosztotta volna azokat a rászorulók között.
A szolidaritási adóból befolyt bevétel 2020-at követően jelentősen megnőtt, 2021-ben már 155 milliárd forintot tett ki, ami az előző évinek közel a háromszorosa volt. Idén az állam 395,8 milliárd forint bevételre számít ebből a forrásból. A Költségvetési Tanács azonosította a fővárosi önkormányzatra kirótt idei szolidaritási hozzájárulás 86 milliárd forintra rúgó hátralékát mint a központi költségvetés kockázatát. Az államkassza számára a szolidaritási hozzájárulás az utóbbi években fontos bevételi forrássá vált. Az új kormány idén 7,5 százalékos hiánnyal számol, és nyomás alatt áll, hogy a költségvetési deficitet a következő években 3 százalékra csökkentse az eurózónához való csatlakozás feltételeinek teljesítése érdekében.
Budapest anyagi helyzete rendkívül feszült. A főváros teljes éves bevételének közel ötödét tenné ki a 97,7 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulás, amelyet idén be kellene fizetnie. A főváros nem tervezi befizetni a következő tételt. Az idei sarc első részletét, 11,7 milliárd forintot, a Magyar Államkincstár január végén inkasszózta. A választások után megalakult Tisza-kormány pénzügyminisztere, Kármán András június közepén haladékot adott a szolidaritási hozzájárulás további három részletének befizetésére október 15-ig. Ennek ellenére július közepén az államkincstár ismét inkasszózott 7,5 milliárd forintot a fővárosi önkormányzat számlájáról egy tavaly decemberi részlet miatt. Korábban, 2025 szeptemberében is történt inkasszó, akkor 4,5 milliárd forintot vontak le, ami a főváros hitelkeretét terhelte és növelte a kamatfizetési kötelezettségeket. A főváros számlája jelenleg több mint 50 milliárd forintos mínuszban van, ami komoly likviditási gondokat okoz.
A szolidaritási hozzájárulás jogi vitákat is kiváltott. A főváros 2023-ban pert indított a kötelezettség miatt. A Fővárosi Törvényszék és a Kúria is egyetértett abban, hogy a kormány jogellenesen vont le hozzájárulást a főváros számlájáról. Karácsony Gergely 2025 januárjában jelentette be, hogy a főváros győzött a bíróságon, és jogellenesen van a kormánynál Budapest pénze. Azonban végül az Alkotmánybíróság nem találta alaptörvény-ellenesnek az elvonást, ami újra megnyitotta a perek útját. A kormány korábban rendeleti úton is próbálta lezárni az ügyeket, de ezeket később visszamenőlegesen megsemmisítették. A főváros követelése a 2023–2025-ös időszakra meghaladja a 175 milliárd forintot, kamatokkal együtt. Ezzel szemben az állam mintegy 53,6 milliárd forintos fővárosi tartozást tart nyilván. A főváros 2023-ban 58 milliárd forint befizetésére volt kötelezve, ami 25 milliárddal haladta meg a kötelező feladatokra kapott állami támogatást, és ezt a városvezetés az alaptörvénnyel, nemzetközi egyezményekkel és az önkormányzati törvénnyel ellentétesnek tartotta.
A tárgyalások a főváros és a kormány között továbbra is bizonytalanok, a városvezetés szerint a végső rendezés inkább politikai megállapodást igényel, mint bírósági döntést. A halasztott befizetések és az inkasszók miatt a likviditási nyomás továbbra is fennáll. Az új vidék- és településfejlesztési miniszter, Lőrincz Viktória, a finanszírozási környezet soron kívüli felülvizsgálatát ígérte. Budapest olyan javaslatcsomaggal készül a tárgyalásra, amely nem terheli az idei központi költségvetést, lezárja a függő pereket, és biztosítja a főváros működőképességét. Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szerint azonban 2027-től mindenképpen új modellre lesz szükség a hosszú távú pénzügyi stabilitás érdekében.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása