Orbán Viktor, a Fidesz elnöke egy interjúban invitálta a nyilvánosságot a párt Lendvay utcai székházába, ahová a legutóbbi választási vereség után helyezte át irodáját. Ezt a lehetőséget kihasználva egy újságírói csoport is ellátogatott az épületbe, ahol Deutsch Tamás EP-képviselő, a Fidesz egyik alapítója tartott tárlatvezetést. A látogatás során nem csupán az épület múltjába, hanem a párt történetének fontos pillanataiba is bepillantást nyerhettek a résztvevők, akikhez a Fidesz belvárosi nyugdíjas csoportja is csatlakozott.
A tárlatvezetés során Deutsch Tamás részletesen bemutatta az 1901-ben épült székház számos eredeti elemét, mint például az egykori szemétledobó, a 20. század eleji lift vagy a porszívórendszer helyét. A falakon a Fidesz több évtizedes történetét felidéző régi választási plakátok, az alapító okirat és a kilencvenes évekből származó fényképek sorakoztak, múzeumi hangulatot teremtve. A politikus nosztalgikusan emlékezett vissza egykori alagsori irodájára, ahol a kilencvenes években kampányfőnök-helyettesként dolgozott, és bemutatta a felújításkor kialakított, ma már ritkábban használt call centert is.
Az elnökségi ülések helyszínén egy hatalmas Nagy-Magyarország-térkép alatt gyűlnek össze a Fidesz vezetői, ami a párt ideológiai irányultságát is jelzi. Deutsch Tamás egy anekdotát is megosztott a kilencvenes évekből, miszerint Henry Kissinger korábbi amerikai külügyminisztert a székház akkori portása nem engedte be, mert nem tudott angolul, és a névírásban lévő apró eltérés miatt nem azonosította. Kissinger végül telefonon érte el Orbán Viktort, aki sietve fogadta őt távozása előtt.
Az épület a rendszerváltás előtt az Állami Egyházügyi Hivatalnak adott otthont, korábban pedig gazdag arisztokrata családok rezidenciája volt. Az 1990-es választások után a parlamentbe jutó pártok ingyenes székházat kaptak, így került a Lendvay utcai épület a Fidesz tulajdonába, akkor még meglehetősen elhanyagolt állapotban. Deutsch Tamás volt az első alapító, aki belépett a kapun, és azóta is a párt gondos gazdájának tartja az épületet.
A Fidesz egy másik, az MDF-fel közösen kapott ingatlanát eladta, és a parlamenti többséggel módosították a párttörvényt, hogy az ingatlanértékesítés áfa- és társaságiadó-mentes legyen. Ez a lépés vezetett az úgynevezett székházbotrányhoz, amelyet Deutsch Tamás az SZDSZ és az MSZP politikai támadásának minősített. Elmondása szerint a vádak célja az volt, hogy a Fideszt a jobboldalra szorítsák, miután a párt nem csatlakozott a Demokratikus Chartához, és az Antall–Boross-kormányokkal való együttműködéssel vádolták őket.
A Lendvay utcai székház, bár nem olyan ikonikus, mint a Karmelita kolostor, a rendszerváltás utáni magyar politikatörténet fontos helyszíne. Az elmúlt években gyakran megközelíthetetlen volt a nyilvánosság számára, sőt, tüntetések idején az utcát is lezárták. Orbán Viktor "nyitott ház" meghívása így jelentős gesztusnak számított, még ha a pártelnök személyesen nem is vállalta az idegenvezetést.
Az épület felújítása is kiemelkedő fontosságú volt. A Fidesz a 2002-es választási vereség után egy ideig egy Szentkirályi utcai irodaházba költözött, majd 2011-ben tértek vissza a romosodó Lendvay utcai épületbe. Öt évvel később, 2016-ban Garancsi István cége, a Market Zrt. 460 millió forintból újította fel kívül-belül. A földszintet korhűen állították helyre, megőrizve az aula díszes üvegtetejét, míg a ráépített plusz egy szinten modern irodákat alakítottak ki, ahol ma a párt digitális munkatársai dolgoznak.
Az épület ma egyszerre funkcionál pártszékházként és a Fidesz történetének élő múzeumaként, ahol a múlt emlékei és a jelenlegi politikai munka találkozik. A felújított, reprezentatív terek számos filmes produkciónak és pártrendezvénynek is otthont adtak már. Bár a call centert ma már főként időközi választásokon használják, a székház továbbra is központi szerepet játszik a Fidesz működésében és identitásában, tükrözve a párt hosszú távú elkötelezettségét az épület iránt.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása