Balog Zoltán, református püspök és egykori emberminiszter, kedden este juttatott el egy részletes közleményt az MTI-hez. Ebben magyarázatot ad arra, miért javasolta állami kitüntetésre Vásárhelyi Jánost, a bicskei gyermekotthon később pedofíliáért elítélt igazgatóját. A közlemény a közelmúltbeli politikai vitákra, különösen Magyar Péter miniszterelnök felszólalására reagál, tisztázva a kitüntetési folyamat menetét és saját szerepét.
Balog Zoltán állítása szerint 2016-ban, Vásárhelyi János kitüntetésének javaslásakor, abban a tudatban cselekedett, hogy az igazgatót a szakma elismeri és a helyi közösség támogatja. Hozzátette, hogy nem volt tudomása semmilyen kizáró okról, amely megakadályozta volna az elismerést. A volt miniszter hangsúlyozta, hogy a kitüntetési indítvány szakmai és erkölcsi ellenőrzése nem az ő feladata volt, és miniszterként a kilenclépcsős felterjesztési folyamat hetedik szintjén hozott döntést.
A 2016. augusztus 20-án adományozott Magyar Bronz Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetés indítványozója a szakterület intézményrendszerének vezetője, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság vezetője volt. Ez a javaslat az illetékes megyei igazgatóságtól érkezett, és kizárólag szakmai méltatást tartalmazott. Az indítvány nem tartalmazott információt az igazgató intézményében 2011-2012-ben végzett vizsgálatról.
Balog Zoltán elmondása szerint a minisztériumba érkező kitüntetési javaslatok egy többlépcsős ellenőrzési folyamaton mentek keresztül. Az illetékes főosztálytól a helyettes és szakmai államtitkárságokon át, a politikai államtitkárság ellenőrzése után érkezett a miniszteri kabinethez, mintegy 150 másik javaslattal együtt. A Vásárhelyi Jánosra vonatkozó indítvány nem szerepelt a problémás, kifogásolt felterjesztések között, így Balog támogatta azt, mint javaslattételre jogosult személy.
Vásárhelyi János kitüntetésének ügye azt követően került a nyilvánosság elé, hogy Magyar Péter miniszterelnök szeptember 12-én nyilvánosságra hozta Balog Zoltán szerepét a javaslatban. Magyar Péter kifogásolta, hogy Orbán Viktor volt kormányfő Balog Zoltán javaslatára terjesztette fel kitüntetésre Vásárhelyi Jánost, holott a miniszterelnök szerint tudott arról, hogy a férfival kapcsolatban rendőrségi és ombudsmani vizsgálat zajlott.
Balog Zoltán közleményében részletezte a kitüntetési folyamat további lépéseit. A miniszteri kabinet döntése után a javaslat a Miniszterelnökségen működő Kitüntetési Bizottsághoz került, melynek feladata az összehangolt ajánlás készítése a miniszterelnök részére. Ennek a bizottságnak tagjai a miniszterek és a Sándor-palota egy delegáltja, és lehetősége van ellenőrizni, szerepel-e a javasolt személy a bűnügyi nyilvántartásban, ami a kitüntetés kizáró oka. Vásárhelyi János nem szerepelt a bűnügyi nyilvántartásban.
A volt miniszter kiemelte, hogy a 2011-2012-es vizsgálat idején az érintett gyermekotthon még a főváros fenntartásában volt. A rendőrség akkor nyomozást megszüntető határozata azt tartalmazta, hogy "bűncselekmény elkövetése nem állapítható meg". Az állami fenntartásba vételkor, 2012-2013-ban, az előző fenntartó nem adta át a vizsgálati anyagokat a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak.
Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy alig egy hónappal a kitüntetés átadása után, civil forrásból érkező jelzések alapján azonnali vizsgálatot kért a bicskei gyermekotthonban gyanakvásra okot adó esetekről. Ez a vizsgálat az igazgató feljelentéséhez, felfüggesztéséhez és végül bírósági eljáráshoz vezetett, amelynek eredményeként Vásárhelyi János 8 év fegyházbüntetést kapott. A minisztérium munkatársai aktívan segítették a nyomozást.
A volt miniszter kiemelte, hogy az általa vezetett Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) 2013-tól hathatós intézkedéseket hozott a független gyermekvédelmi gyám intézményének létrehozására. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően növekedett meg jelentősen a gyermekotthoni visszaélések felderítésének száma. A korábban kudarcba fulladt vizsgálatok és jelzések után az Emmi szakembereinek és protokolljainak köszönhetően derülhettek ki a gyermekbántalmazások esetei.
Balog Zoltán hozzátette, hogy amennyiben a gyermekvédelem átalakításának 2018 nyarán lezárult miniszteri időszakában végzett munkájáról az illetékes parlamenti vizsgálóbizottság további információkat kíván szerezni, áll rendelkezésükre. Ez a nyitottság a transzparencia és az elszámoltathatóság iránti elkötelezettséget mutatja egy érzékeny ügyben.
Vásárhelyi János története a 2024 februárjában kirobbant kegyelmi ügy kapcsán került ismét a figyelem középpontjába. Ekkor derült ki, hogy Novák Katalin köztársasági elnök kegyelmet adott K. Endrének, Vásárhelyi helyettesének, aki a pedofília eltussolásában játszott szerepéért kapott büntetést. Ez az ügy széleskörű társadalmi és politikai felháborodást váltott ki, és a köztársasági elnök lemondásához vezetett.
A kegyelmi ügy kivizsgálására a Tisza Párt parlamenti többsége vizsgálóbizottság felállítását javasolja. Ennek a bizottságnak a keretében első körben Polt Péter volt legfőbb ügyész és Balog Zoltán volt emberminiszter meghallgatásáról döntöttek. Az ügy további fejleményei várhatók, ahogy a vizsgálóbizottság megkezdi munkáját, és a politikai felelősség kérdései továbbra is napirenden maradnak.
A bicskei gyermekotthonban történt visszaélések és az azokkal kapcsolatos felelősség kérdései továbbra is kiemelt fontosságúak a magyar közéletben. A Balog Zoltán által közzétett részletes magyarázat hozzájárulhat az ügy tisztázásához, és segíthet megérteni a korábbi döntések hátterét egy rendkívül érzékeny társadalmi kérdésben.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása