A Magyar Közlöny idei 109. száma kedden este jelent meg, egyetlen országgyűlési határozatot tartalmazva. Ez a határozat rögzíti, hogy az Országgyűlés Baka Andrást választotta meg Magyarország köztársasági elnökévé. Bár a határozat elfogadásakor azonnal hatályba lépett, az új államfő ténylegesen csak augusztus 19-én fogja elfoglalni hivatalát.
Az Országgyűlés titkos szavazással döntött a köztársasági elnök személyéről, ahol Baka András 140 igen szavazatot kapott, 6 képviselő nemmel voksolt, tartózkodás nélkül. A szavazás során a kormánypártok, a Fidesz és a KDNP, korábbi bejelentésüknek megfelelően nem vettek részt a választásban. Ez a lépés egyértelműen jelezte a politikai megosztottságot az államfőválasztás körül.
Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke, ezzel a megválasztással egy olyan időszakban veszi át az államfői posztot, amelyet a forrás "éles és konfliktusos helyzetként" jellemez. A Magyar Közlönyben közzétett határozat hivatalosan is megerősíti a választás eredményét és az új elnök hivatalba lépésének időpontját.
Baka András 1952-ben született Budapesten, és széleskörű jogi és tudományos háttérrel rendelkezik. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi doktorátust 1978-ban. Ezt követően több mint két évtizeden keresztül a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos kutatójaként tevékenykedett, majd az Államigazgatási Főiskola főigazgatói tisztségét is betöltötte.
Nemzetközi szinten is elismert szakember, 1991 és 2008 között két cikluson át volt az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája. Az 1980-as években számos amerikai egyetemen vendégprofesszorként oktatott, és rendszeresen kapott meghívásokat előadások tartására Franciaországba és az akkori NSZK-ba. Kutatási területei közé tartoznak az emberi jogi és kisebbségi jogi kérdések.
A rendszerváltás időszakában, 1990 és 1991 között az MDF országgyűlési képviselőjeként is dolgozott, bár a pártnak nem volt tagja. Emellett szakszervezeti vezetőként is ismert volt: 1988 és 1990 között a Tudományos Dolgozók Szakszervezetének (TUDOSZ), majd 1989 és 1990 között az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülésnek (ÉSZT) volt az elnöke, ami rávilágít széleskörű társadalmi szerepvállalására.
Baka András neve különösen ismertté vált a magyar közéletben 2011-ben, amikor jogellenesen távolították el a Legfelsőbb Bíróság éléről. Ez az esemény akkor történt, miután nyilvánosan kritikát fogalmazott meg az akkori kormány igazságszolgáltatás átalakítására vonatkozó terveivel szemben. Ez az eset komoly vitákat váltott ki a bírói függetlenség és a jogállamiság kérdéseiről Magyarországon.
Az ügy nemzetközi visszhangot is kapott. Baka András 2016 júniusában jogerősen pert nyert az Emberi Jogok Európai Bíróságán. A strasbourgi testület megállapította, hogy a főbírót idő előtt, személyre szabott jogalkotással mozdították el tisztségéből, mert szakmai minőségében kritizálta a bíróságok függetlenségét veszélyeztető lépéseket. Ez az ítélet megerősítette a bírósági függetlenség fontosságát és a jogállami elvek sérthetetlenségét.
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága később felelősségre vonta a magyar államot, amiért 2016 óta nem hajtotta végre a "Baka kontra Magyarország" ügyben hozott strasbourgi ítéletet. Ez a tény rávilágít a magyar jogrendszer és a nemzetközi jog közötti feszültségekre, és Baka András megválasztása különös jelentőséget kap ebben a kontextusban.
Baka András megválasztása a köztársasági elnöki tisztségre egy olyan személyt emel az államfői posztra, akinek korábbi pályafutása és jogi küzdelmei szorosan kapcsolódnak a jogállamiság és a bírói függetlenség kérdéseihez. Hivatalba lépése augusztus 19-én várhatóan további figyelmet irányít majd ezekre a témákra, különösen annak fényében, hogy korábbi eltávolítása és az azt követő nemzetközi jogi eljárás milyen mélyreható kérdéseket vetett fel.
Az Országgyűlésben elmondott beszéde megválasztása után az első hivatalos megnyilvánulása volt új szerepében. Ez a beszéd valószínűleg kijelölte azokat az irányokat és prioritásokat, amelyeket elnöksége alatt képviselni kíván, különösen az emberi jogok és a jogállamiság területén, melyek kutatójaként és védelmezőjeként is ismert.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása