A Tisza Párt bejelentése, miszerint Baka Andrást jelöli köztársasági elnöknek, széles körű vitát és kritikát váltott ki a magyar közéletben. A jelöléssel kapcsolatban több aggály is felmerült, különös tekintettel a jogállamiság értelmezésére és Baka András korábbi döntéseire.
A kritikus hangok szerint a Tisza Párt legutóbbi alkotmányozási kezdeményezése, amely a hetven év feletti alkotmánybírák azonnali távozását írta elő, ellentmondásban áll azzal, hogy egy 73 vagy 74 éves jelöltet állítanak az államfői posztra. Ez a lépés sokak szerint logikai bukfencet jelent, hiszen felmerül a kérdés, hogy ha hetven év felett valaki már nem alkalmas az alkotmány értelmezésére, akkor hetvenhárom évesen hogyan képes betölteni az államfői tisztséget, és törvényeket aláírni.
Baka András személyét illetően a múltbeli döntései is a figyelem középpontjába kerültek. Különösen a 2006-os eseményekkel kapcsolatos álláspontja váltott ki felháborodást. 2013-ban Baka András állítólag mereven tiltakozott a semmisségi törvény ellen, amelynek célja a 2006-os rendőri fellépés során ártatlanul elítélt tüntetők rehabilitálása lett volna.
Emellett az 1956-os tatai sortűzper, az úgynevezett Korbely-ügy is újból előtérbe került. Baka András az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként a Korbely János számára kedvező strasbourgi döntést támogatta, amit később maga is elismert. Korbelyt korábban a Legfelsőbb Bíróság öt év szabadságvesztésre ítélte civilek kivégzéséért a tatai sortűz során. Az Emberi Jogok Európai Bírósága azonban 2008-ban úgy döntött, hogy Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 7. cikkét, és a magyar ítélet nem felelt meg a nemzetközi jognak. Baka András a többségi döntést támogató bírák között volt.
Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint Baka András a Korbely-ügy kapcsán elfoglalt álláspontja miatt nem alkalmas a nemzet egységét kifejező magas közjogi státusz betöltésére. Hozzátette, hogy Baka 74 évesen az államfőjelölés elfogadásával legitimálta azt a jogellenes és saját életkora szempontjából is visszás helyzetet, hogy visszamenőleges hatállyal bocsátanak el 70 év feletti alkotmánybírákat. Ifjabb Lomnici Zoltán „bűnrészesnek” nevezte Baka Andrást, amennyiben elfogadja a jelölést.
A Tisza Párt döntése, miszerint Baka Andrást jelöli, a korábbi köztársasági elnök, Sulyok Tamás mandátumának megszűnését követően történt. A Tisza-kormány az Alaptörvény 17. módosításába egyszerűen beleírta, hogy Sulyok Tamás mandátuma a hatályba lépéskor megszűnik. Ezt a lépést sokan „puccsnak” minősítették, és úgy vélik, hogy az utód csupán ennek az utórezgéseit menedzseli.
Baka András 2011-ben, amikor a Legfelsőbb Bíróság helyett létrejött a Kúria, és elnöki mandátuma megszűnt, még élesen kritizálta a közjogi funkciók ciklusokon túlmutató mandátumának megszüntetését, azt a jogállamiság biztosítékának nevezve. A kritikusok most azt vetik a szemére, hogy zökkenőmentesen asszisztál ahhoz a visszamenőleges hatályú jogalkotáshoz, ami ellen korábban maga is tiltakozott. Ez a fordulat sokak szerint a korábbi elvi szigor elpárolgását jelzi, amennyiben Magyar Péter osztja a lapokat.
Az online térben elszabadult népharag is azt mutatja, hogy az emberek átverve érzik magukat. Bóka János szerint Baka András hozzájárul Magyar Péter önkényének kiépítéséhez, és a Fidesz politikai ellenállást hirdetett az önkénnyel szemben, ígérve az alkotmányosság helyreállítását.