Baka András köztársasági elnök az ENSZ Közgyűlésének 81. ülésszakán, New Yorkban tartott beszédében foglalkozott a magyar közéletet érintő elvárásokkal, a nemzetközi jogállamiság kihívásaival, valamint a globális biztonsági kérdésekkel. Kiemelte a demokratikus megújulás fontosságát, a bosszúállás elutasítását az igazságszolgáltatásban, és a szabadság védelmének egyetemes szükségességét. A beszéd kitért Magyarország nemzetközi szerepvállalására, az 1956-os forradalom tanulságaira és az ukrajnai háború következményeire is.
A köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy a magyar nép idén áprilisban a demokratikus megújulásra szavazott, és többet vár egy egyszerű kormányváltásnál. A lakosság elvárja a jogállamiság megerősödését, az állam szolgáló jellegét, valamint a bíróságok nyomásmentes működését. Fontosnak tartotta a sajtó hatalomszámonkérő szerepét és a közpénzek közjó érdekében történő felhasználását.
Baka András szerint a korrupció és a hatalommal való visszaélés elszámoltatást igényel, azonban a bosszúállás nem megengedhető, és az igazságszolgáltatás nem válhat politikai eszközzé. Egy demokratikus állam nem orvosolhatja a múlt hibáit azzal, hogy azokat megismétli, függetlenül a vezető személyétől. Ugyanazoknak a törvényeknek kell vonatkozniuk minden kormányzóra, a múltban, jelenben és jövőben egyaránt.
Az elnök megerősítette, hogy Magyarország az Európai Unió megbízható tagja, a NATO elkötelezett szövetségese, és aktívan részt vesz az ENSZ munkájában. Kifejtette, hogy ezek a partnerségek nem korlátozzák, hanem éppen védik az ország szabadságát és szuverenitását.
Beszédében Baka András párhuzamot vont az 1956-os magyar forradalom és a jelenlegi ukrajnai helyzet között. Emlékeztetett arra, hogy hetven éve a szovjetek eltiporták a magyarok önkormányzati reményeit, és bár a nemzetközi közösség nem tudta megakadályozni a vereséget, számos ország nyitotta meg kapuit a menekülő magyarok előtt. Ez a történelmi tapasztalat mélyen beépült a nemzeti emlékezetbe.
Ma Ukrajna küzd függetlenségének megőrzéséért, Magyarország pedig elítéli Oroszország teljes körű támadó háborúját, amely sérti az ENSZ Alapokmányát és a nemzetközi jogot. Magyarország kiáll Ukrajna önvédelemhez való joga, szuverenitása és területi integritása mellett, a nemzetközileg elismert határain belül. Támogatja az ukrán nép jogát, hogy maga dönthessen saját jövőjéről.
A köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy az 1956-ban a magyarok által kivívott szabadság azonos azzal a szabadsággal, amelyet ma az ukránok számára is meg kell védeni. Magyarország a diplomáciai megoldást szorgalmazza a háború befejezésére, de a tartós béke alapfeltétele Ukrajna szuverenitásának tiszteletben tartása. Figyelmeztetett, hogy ha az erőszakos területfoglalás elfogadottá válik a viták rendezésében, az minden kisebb ország jövőjét veszélyezteti.
Baka András kitért az izraeli-palesztin konfliktusra is, kijelentve, hogy mindkét népnek joga van biztonságban és méltóságban élni. A tartós béke megteremtéséhez elengedhetetlen, hogy az ott élő családok bízhassanak abban, gyermekeiknek nem kell átélniük a félelmet, ami eddig az életüket meghatározta.
Az elnök beszéde rávilágított arra, hogy a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlensége nem csupán belpolitikai, hanem alapvető nemzetközi érték. A korrupció elleni küzdelem és a hatalommal való visszaélések elszámoltatása alapvető a demokratikus működéshez, de ez nem történhet meg politikai bosszúállás formájában. Az egyenlő törvények elve mindenki számára garantálja a stabilitást és a kiszámíthatóságot.
A történelmi párhuzamok felidézése, különösen az 1956-os események és Ukrajna helyzete közötti kapcsolat, kiemeli a szuverenitás és az önrendelkezés egyetemes jelentőségét. Magyarország álláspontja, miszerint elítéli az agressziót és támogatja Ukrajna területi integritását, megerősíti a nemzetközi jog alapvető elveit. Ez a kiállás különösen fontos egy olyan időszakban, amikor a globális biztonság törékeny.
A béke és a stabilitás iránti elkötelezettség, valamint a diplomácia szerepének hangsúlyozása aláhúzza, hogy a nemzetközi közösségnek közös felelőssége van a konfliktusok békés rendezésében. A kisebb országok aggodalma az erőszakos területfoglalás miatt egyértelműen jelzi a nemzetközi jogrend fenntartásának kritikus szükségességét.
A migráció kérdésében Baka András kettős megközelítést vázolt fel. Elismerte, hogy a háború vagy üldöztetés elől menekülőknek védelemre van szükségük, és Magyarország történelme alapján megérti ezt az igényt. Ugyanakkor minden államnak joga van határainak védelméhez, amelyet Magyarország a nemzetközi joggal összhangban kíván érvényesíteni.
Az ország harcolni fog az illegális migráció és az abból hasznot húzó bűnszervezetek ellen, miközben tiszteletben tartja az emberi méltóságot és a menekülteknek biztosítandó védelmet. Ez a megközelítés a biztonsági szempontokat ötvözi a humanitárius elvekkel.
Az ENSZ-szel szemben megfogalmazott kritika, miszerint a szervezet bizalmi válsággal küzd és gyakran nem lép fel, amikor nagyobb államok vagy azok szövetségesei megszegik a szabályokat, rávilágít a nemzetközi szervezetek reformjának szükségességére. Az elnök ezzel a megjegyzéssel a globális kormányzás hatékonyságának és pártatlanságának kérdését vetette fel, hangsúlyozva a nemzetközi jogrendszer következetes alkalmazásának fontosságát minden szereplőre nézve.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása