Polgár Csaba, az Országos Onkológiai Intézet korábbi főigazgatója, nyilatkozatot tett menesztésének hátteréről és az azt követő eseményekről. Elmondása szerint 32 millió forintos végkielégítést ajánlottak neki, azzal a javaslattal, hogy hagyja el az országot. Az ügyben feleségét is megkeresték, hogy győzzék meg a távozásról.
Augusztus végén botrány robbant ki az Országos Onkológiai Intézetnél, miután egy emlőrákos betegnek közel 2,5 millió forintot kellett fizetnie egy magánklinikai műtétért, melyet ugyanaz az orvos végzett, aki az állami intézetben is dolgozott. Az esetet nyilvánosságra hozó ElitMed később eltávolította cikkét. A Válasz Online szeptember elején azt állította, hogy Polgár Csaba értesíthette a minisztériumot az ügyről, amit a volt főigazgató cáfolt.
Polgár Csaba elmondása szerint egy közérdekű bejelentést tett a minisztériumnak, amely a daganatos betegek kezelésének rendszerszintű problémáit és az összeférhetetlenségi viszonyokat érintette. Kiemelte, hogy bejelentése nem egyedi esetekről, hanem több száz beteg ellátásával kapcsolatos szakmai gondokról szólt, beleértve a magán- és állami egészségügyben dolgozó orvosok helyzetét. A minisztérium vizsgálatot indított az ügyben.
A volt főigazgató szerint a Válasz Online cikke, amely személyes ügynek próbálja beállítani a történteket, etikátlan és félrevezető. Leszögezte, hogy nem a főigazgató ellen tett bejelentést, és nem közölt személyes egészségügyi adatokat, hanem a hippokratészi esküjéből fakadó kötelességének eleget téve hívta fel a figyelmet a közérdekű problémákra. Jelenleg beosztott szakorvosként dolgozik az intézetben, és az adatvédelmi vizsgálatot is elrendelték ellene.
Polgár Csaba 2025. január 31-én indoklás nélkül menesztették az intézet éléről, az egész vezetéssel együtt, annak ellenére, hogy 33 éve dolgozott ott, ebből 7 évig vezetőként. A menesztés napja előtt egy nappal az MTA megválasztott tagjának. Állítása szerint évekig kerestek okot leváltására, több vizsgálat is folyt ellene, de bűncselekmény hiányában mind megszűntek.
A volt főigazgató politikai bosszúnak tekinti leváltását, Kásler Miklós „utolsó kívánságának” tulajdonítva azt. Elmondása szerint Kásler már 2021-ben, miniszteri posztjának megszűnésekor, meg akarta szerezni az intézet irányítását. Polgár Csaba tagadta, hogy bármilyen köze lenne a Kásler Miklóshoz köthető Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítványhoz, sőt 2022-ben le is mondott tudományos tagságáról Kásler irányításával való nézeteltérései miatt.
Rámutatott, hogy az alapítvány jelenlegi kuratóriumában olyan személyek ülnek, mint Dank Magdolna, Liszkai Gabriella (Kásler felesége) és Szász-Marcell. Szerinte Dank Magdolna sokkal inkább érintett az alapítvány működésében, mint ő. Az alapítvány egymilliárd forintos budai ingatlanát Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter rendelte el átvilágítani.
Az eset rávilágít az állami és magán egészségügy közötti összeférhetetlenségi problémákra, különösen az onkológiai ellátás területén. Polgár Csaba bejelentése nem egyedi esetekre, hanem rendszerszintű hiányosságokra hívja fel a figyelmet, amelyek több száz daganatos beteg kezelését érinthetik. A volt főigazgató szerint a közérdekű bejelentés megtétele hippokratészi esküjéből fakadó kötelesség volt.
A leváltás körülményei és az azt követő események, mint például a 32 millió forintos ajánlat és a Semmelweis Egyetem Onkológiai Tanszékének kettészakadása, súlyos kérdéseket vetnek fel az egészségügyi intézmények vezetőinek függetlenségével és a szakmai döntések politikai befolyásolásával kapcsolatban. Polgár Csaba állítása szerint leváltása és Dank Magdolna kinevezése egy előre egyeztetett folyamat része volt.
A volt főigazgató szakmailag ellenezte az Onkológiai Intézet Semmelweis Egyetembe való beolvasztását, mivel egy önálló, komplex onkológiai központ létjogosultságát hangsúlyozta. Ez az álláspontja – elmondása szerint – hozzájárult ahhoz, hogy Merkely Béla rektor és az akkori fideszes vezetés is ellene fordult.
Polgár Csaba jelenleg szeptember 30-ig vezeti a Semmelweis Egyetem Sugárterápiás Tanszékét, de az onkológiai oktatás nagy részét már kivették a kezéből. A klinikai onkológiai tanszéket Dank Magdolna vezeti. Ez a változás, valamint az intézeti vezetés átalakítása, hosszú távon befolyásolhatja az onkológiai ellátás és oktatás jövőjét Magyarországon.
A minisztériumi vizsgálat és az adatvédelmi eljárás eredményei kulcsfontosságúak lesznek az ügy további alakulásában. A nyilvánosságra került információk és a volt főigazgató állításai felhívják a figyelmet az egészségügyi rendszer átláthatóságának és elszámoltathatóságának fontosságára, különösen a daganatos betegek ellátása szempontjából.
Az ügy rávilágít a szakmai integritás és a politikai érdekek ütközésére az egészségügyben, és valószínűleg további vitákat generál majd a magyar egészségügyi rendszer reformjának szükségességéről és irányáról.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása