A közhiedelem szerint a sötét színű autók utastere elviselhetetlenül felforrósodik a nyári napon, míg a világosabb árnyalatú járművek kellemesebb hőmérsékletet tartanak. A valóság azonban árnyaltabb képet mutat, hiszen az autó belső terének felmelegedésében számos tényező játszik szerepet, melyek közül a karosszéria színe nem a legmeghatározóbb. Bár a külső felület hőmérséklete valóban jelentős eltéréseket mutathat, az utastér hőmérsékletét elsősorban más elemek befolyásolják.
A rendőrség baleset-megelőzési témákkal foglalkozó Facebook-oldalán megjelent poszt egy 35 Celsius-fokos, napos környezeti hőmérséklet mellett vizsgálta az azonos típusú, de eltérő színű autók felmelegedését. Az összehasonlítás szerint egy fehér és egy fekete autó karosszériájának felülete között akár 15-25 fokos különbség is kialakulhat. Példaként említették, hogy a fehér autó felülete 43 fokra, míg a fekete autóé 62 fokra melegszik fel ilyen körülmények között.
Ez a jelenség alapvetően a színek fényelnyelő és -visszaverő képességével magyarázható. A sötét árnyalatok nagyobb arányban nyelik el a napsugárzást, melynek energiája hővé alakul, míg a világosabb színek a sugárzás jelentős részét visszaverik. Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatalának (EPA) kutatása is alátámasztja, hogy a sötét felületek több rövidhullámú napsugárzást abszorbeálnak, ami nemcsak az autók, hanem a sötét színű épületek nyári felforrósodásáért is felelős. Hasonló elven alapul a MÁV vezérigazgatójának, Hegyi Zsoltnak nyilatkozata is, miszerint az Olaszországból és Spanyolországból átvett megoldásként országszerte több helyen fehérre festették a vasúti síneket. A beavatkozás célja a hőtágulás okozta deformációk megelőzése, mivel a nem festett sínek akár 60 fokra is felmelegedhetnek, míg a fehérek csak 50 fokra.
Az utastér hőmérsékletének alakulása azonban eltér a karosszéria felületének melegedésétől. Az egyesült államokbeli Lawrence Berkley laboratórium 2011-es kutatása rámutatott, hogy a sötét színű autók magasabb hőmérsékletre hevülése a nyári napokon növeli az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ez azért történik, mert a klímaberendezéseknek több energiát kell felhasználniuk a belső tér lehűtéséhez. A kutatók szerint egy ezüst színű autó a napsugárzás 60 százalékát veri vissza, míg egy fekete jármű esetében ez az arány mindössze 5 százalék, a fennmaradó részt a karosszéria elnyeli.
Ennek ellenére a témában végzett kutatások közös megállapítása, hogy az azonos körülmények között vizsgált fekete és fehér autók utasterének hőmérséklete között legfeljebb 5 Celsius-fok különbség alakul ki. Egyes tanulmányok szerint ez a különbség fél óra napon parkolás után mindössze 3 fok. Bár a forró acélkarosszéria valóban hozzájárul az utastér melegedéséhez, a legfontosabb tényező, hogy a hő 50-70 százaléka az autó üvegfelületein keresztül jut be. Ez a felismerés alapozza meg azokat a tanácsokat is, amelyek a szaunahatás enyhítésére szolgálnak.
Ez az információ kiemelten fontos mind az autóvásárlók, mind az autógyártók számára, hiszen rávilágít, hogy a belső hőmérséklet szabályozása nem csupán esztétikai kérdés. A magasabb belső hőmérséklet csökkenti a komfortérzetet, növeli a klímaberendezés terhelését és ezáltal az üzemanyag-fogyasztást, valamint a környezeti terhelést is. A kutatási eredmények alapján világossá válik, hogy az autó kiválasztásakor és használatakor nem kizárólag a külső színre kell fókuszálni a hőmérsékleti viszonyok optimalizálása érdekében.
Sokkal inkább az üvegfelületek kialakítására és a belső tér anyagainak megválasztására érdemes figyelmet fordítani. A tudatos döntésekkel jelentősen javítható az utazási komfort, csökkenthető az energiafelhasználás és a környezeti lábnyom. A megfelelő intézkedésekkel a nyári hőségben is kellemesebb utazási körülmények teremthetők.
A szaunahatás enyhítésére számos praktikus tanács létezik. Az autó kiválasztásakor érdemes figyelembe venni a szélvédő és az ablakok felületének nagyságát, valamint az ablakok meredekségét. A közel függőlegesen álló üvegek hőelnyelő hatása ugyanis enyhébb a laposabbakénál. Fontos szempont, hogy hagyományos vagy hővédő üvegezésről van-e szó, és utólag is érdemes megfontolni műbizonylattal ellátott ablakfólia felhelyezését az engedélyezett üvegfelületekre.
Az egyre népszerűbb panorámatető szintén hőcsapdaként funkcionálhat, ezért ilyen autót csak akkor érdemes választani, ha a felső üvegfelület hővédő kialakítású és napellenzővel is ellátták. Utólagos napellenzők közül az ezüst színű, hőtükrös típusok a leghatékonyabbak, amennyiben stabilan rögzíthetők a szélvédő külső felületén. A belső tér kialakítása is befolyásolja a hőérzetet: a bézs színű belső burkolatok és kárpitozás kevesebb hőt nyelnek el, mint a fekete vagy sötét árnyalatok. Ezáltal kevésbé melegednek fel és kevesebb hőt sugároznak vissza az utastérbe, javítva a beszállás utáni komfortérzetet és csökkentve a klímaberendezés terhelését.
A parkolási szokások is sokat számítanak. Akinek lehetősége van rá, parkoljon árnyékban. Biztonságos környéken érdemes résnyire leengedni az oldalablakokat, hogy a meleg levegő távozhasson. Amennyiben a napon parkolás elkerülhetetlen, célszerű úgy elhelyezni az autót, hogy a kisebb üvegfelületeket érje a közvetlen napsugárzás. Ezen intézkedések együttesen hozzájárulhatnak a kellemesebb utazási élményhez a forró nyári napokon.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása